Tiltakozik a magyar tudományos élet a kutatóközpontok szétszedése ellen

Több, mint ezren írták alá azt a petíciót, melyben a tudományos élet képviselői elítélik a kutatóhálózat szétdarabolást. Az ELTE oktatói is elítélik a tervet állásfoglalásukban.

„Fel kívánjuk hívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy az újabb átalakításokkal tovább rongálják a hazai kutatások körülményeit, az alkotó tevékenység helyett további adminisztratív munkával terhelik a kutatókat és intézeteiket, és kétségessé teszik a kutatást szolgáló intézményeknek és maguknak a kutatóknak a jövőjét” – írta szerkesztőségünknek címzett levelében a szervezők nevében Kenesei István akadémikus.

A petíciót több mint ezer kutató, és művész írta alá, köztük: Pléh Csaba, Erdei Anna, Páles Zsolt, Kollár László, Laczkovich Miklós, Bollobás Enikő, Sarkadi Balázs, Falus András, Pálinkás József, Voszka Éva, Venetianer Pál, Kamarás Katalin, Győrffy Dóra, Stefano Bottoni, Jeszenszky Géza, Spiró György, Padisák Judit, Patkós András, Monok István. A teljes névsor itt található.

– Tiltakozunk a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) 2019-ben elszakított intézethálózat egységének megszüntetése miatt.
– Tiltakozunk a tervezett intézkedések átgondolatlansága, a tulajdonjogi viszonyok tisztázatlansága, az átszervezést megalapozó koncepció és hatásvizsgálat, a kellő jogi háttér hiánya miatt.
-Tiltakozunk az egykori MTA-kutatóintézetek kutatói, dolgozói létbizonytalanságának fenntartása miatt, amit a korábban ígért kormányzati intézkedések elmaradása okoz.
– Tiltakozunk az érdekelt felekkel való nyílt párbeszéd elmaradása miatt.

Aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy az Akadémia és az MTA egykori kutatóhálózatának szétverése a magyarországi tudományos élet és a kutatás színvonalának jelentős visszaeséséhez vezet, és a legkiválóbb kutatók az ország elhagyására kényszerülnek.

Mint korábban megírtuk, a HUN-REN kutatóintézetek dolgozói, az érintett intézetigazgatók és a főigazgatók nagy többséggel elutasították a négy humán tudományokkal foglalkozó, 1200 főt foglalkoztató intézet árvételéről szóló javaslatot. Egymás után láttak napvilágot a döntést elutasító tudós társaságok, érdekvédelmi szervezetek nyílt levelei, így a Stádium 28 Kör, a TDDSZ, az Akadémia Dolgozók Fóruma, és a  Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők is tiltakoznak a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása miatt. A HUN-REN irányító testülete azonban támogatta, igaz, nem egyhangúlag, egy olyan botrányos ülésen, amely után három tag le is mondott.

Bár hivatalosan az ELTE kinevezett rektora kérte a HUN-REN-t, hogy adja át az intézeteket, azt a döntést egyelőre nem támogatta az egyetem szenátusa. Sőt, szerkesztőségünkhöz eljutott egy levél, melyben száz ELTE-n oktató tanár az egyetemi autonómia súlyos csorbítást látja a tervben.

“A HUN-REN négy kutatóközpontjának átvételére irányuló eljárás önkényes, és aláássa az egyetemi autonómiát. Az érintettek tudta nélkül hozott vezetői döntések elfogadhatatlanok, függetlenül az integráció esetleges, ám jelenleg még nem ismert előnyeitől. Aggodalmat és bizalmatlanságot kelt az eljárás időzítése, rendkívüli gyorsasága, a tájékoztatás és a nyilvánosság teljes hiánya, valamint az átalakulás jogi feltételeinek tisztázatlansága. Az eljárás ebben a formában illeszkedik az egyetemi autonómia súlyos csorbítását eredményező korábbi kormányzati lépésekhez.”

Az oktatók levele szerint: “A jelenlegi rektor, Borhy László, illetve a sajtóhírek szerint az ELTE nevében döntést hozó általános rektorhelyettes, Darázs Lénárd, és a kancellár, Scheuer Gyula, nem kapott felhatalmazást a Szenátustól és az ELTE polgáraitól arra, hogy eljárjon és megkeresse a HUN-REN vezetését. Azaz téves az az állítás, hogy az ELTE kezdeményezte volna az eljárást. Stratégiai javaslatot csak konkrét elképzelésekkel kapcsolatban lehet tenni, olyan fejlesztési terv és hatásvizsgálat alapján, amely alátámasztja a lépés szakmai, gazdasági előnyeit, tartalmazza a hatásainak és kockázatainak elemzését. Ezek a követelmények a kutatóintézetek integrációjával kapcsolatban nem teljesültek.”

Az aláírók úgy vélik, “az egyetemi vezetők a kormány szándékának tolmácsolásával úgy viselkedtek, mintha nem egy egyetemet, hanem egy minisztériumi háttérintézményt vezetnének. Az önkényes és kiszámíthatatlan következményekkel járó eljárás ellen tiltakozunk, és követeljük, hogy az ELTE vezetése kezdjen tárgyalásokat a fenntartóval a folyamat újraindításáról, és tegyen lépéseket a kialakult súlyos bizalmi válság megoldására.”

Megdöbbenéssel fogadták, “hogy az egyetemi vezetés az intézményi autonómiára hivatkozva fenyegeti és próbálja elhallgattatni az őt megválasztó egyetemi polgárokat, amennyiben kérdéseiknek, kritikáiknak, aggodalmaiknak hangot adnának. Holott a nem transzparens eljárás, az érintettek tiltakozása ellenére meghozott gyors, konzultáció nélküli döntések jogosan váltanak ki bizonytalanságérzetet az egyetemi polgárokból (is). Az egyetem vezetése az egyetemi polgároknak felelősséggel tartozik, s ez az érdemi kommunikációt és a vitákban kiérlelt, transzparens döntéshozatalt is magába foglalja. Mindez közös érdekünk. Követeljük, hogy megfelelően előkészített, szakmailag alátámasztott, átlátható eljárásban, az egyetem és a kutatóintézetek polgárainak teljes körű bevonásával, azaz a demokrácia, a jogállamiság és a tudomány szabadságának tiszteletben tartásával induljon újra az átvétel – vagy amennyiben ez nem lehetséges, bármilyen további lépés – megvitatása.”