Az Angela Merkel nevű elsőkötetes szerző szorgalmasan teljesíti a kiadók által ilyenkor előírt – esetünkben, tekintettel az érintett korára (71) s mindenekelőtt korábbi funkciójára (kormányfő), inkább csak ajánlott – köröket. Könyvbemutatókra jár, felolvasásokat tart, dedikálja az előtte szorgalmasan sorakozó érdeklődők példányait. A közelmúltban a bonni operaházban, moderátor nélkül, csupán a könyvével a kezében foglalt egyedül helyet a színpadon, s olvasott belőle részleteket. A végén a közönség, amely a drága jegyeket elővételben elkapkodta, felállva tapsolt. De megtöltötték a múlt csütörtökön Berlinben a Bertelsmann alapítvány előkelő fővárosi képviseletét is az érdeklődők, holott ezúttal „csupán” beszélgetésről volt szó.
Egy éve jelent meg Merkel visszatekintése az életére, s különösen azokra az évekre, amikor 2005 és 2021 között Németország kancellárja volt. Freiheit, vagyis Szabadság (egyben ez a magyar kiadás címe is), írta a több mint 700 oldalas mű borítójára. Merkel, aki a kereszténydemokrata párt (CDU) elnökeként négy cikluson keresztül volt az Európai Unió legnagyobb országának vezetője, s az ötödiken csak azért nem, mert nem indult. Ő volt a háború utáni Németország eddigi egyetlen olyan kormányfője, akit nem leváltottak, nem lemondásra kényszerült, hanem saját elhatározásából fejezte be politikai pályafutását. Nem szavazták ki a hatalomból, vagyis elégedettek voltak vele, a 16 éves korszakkal.
Angela Merkel könyve egy berlini üzletben
AFP / TOBIAS SCHWARZ
Sokan még most is azok – ezt mutatják a könyvbemutatók sikerei, meg olyan, meggyőződéssel ismételt vélemények, melyek szerint ha 2022-ben is még Merkel lett volna a kancellár, le tudta volna beszélni Vlagyimir Putyint a háború megindításáról. Ezt ő maga nem állítja ugyan, de könyvének és nyilvános szerepléseinek tanúsága szerint túl sok kétsége nincs azt illetően, vajon tényleg jól kormányozta-e az országot. „Abban az adott helyzetben a rendelkezésre álló információk alapján ez volt a lehetséges legjobb döntés” – szokta megindokolni egy-egy konkrét kérdésre adott válaszában, mit miért csinált. Például az atomerőművek ismételt bezárását, az Északi Áramlat II. gázvezeték megépítését, illetve a 2015-ös menekültválság és a koronavírus-járvány kezelését.
