A Nemzeti Együttműködés Programja a magyar gazdaság talpra állítása érdekében kiemelt szerepet szán az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek – állt a kormány egyik, témába vágó 2013. évi határozatában. Létrejött a „Befektetés a jövőbe” kormánystratégia a nemzeti K+F felvirágoztatására és ennek kistestvére a „Jedlik-terv” a szellemi tulajdon védelmének fokozására.
Az elképzelések papíron jól mutattak, de ott is maradtak.
A K+F stratégia legfőbb számszerűsíthető vállalása az volt, hogy 2020-ra a K+F ráfordítások (kormány + vállalati együtt) érjék el a GDP 1,8 százalékát. A valóság: 2020-ban a mutató 1,6 százalékon állt, 2024-ben már csak 1,3 százalékon. A tavalyi becsült érték 1,4 százalék. A kormány közvetlenül a kkv-k számára mindössze a GDP 0,06-0,08 százalékát adja K+F célra, miközben a kkv-k foglalkoztatják a magyar munkavállalók közel kétharmadát.
Az OECD szerint a GDP 1,5 százalékos értéke alatt egy ország megreked azon a szinten, amelyről nem képes az olcsó munkaerőre épülő gazdaságból a tudásalapú növekedésre átállni. Most pont itt tartunk.
Ausztriában ez az érték 3,3 százalék (2024).
Lázár János 2022 májusában mondta az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, hogy 2030-ra elérjük Ausztriát. Jó hírt közölt azonban Hankó Balázs, a területér felelős miniszter 2026. február 2-án arra az esetre, ha nekik kell a kormányzás terhét viselni a jövőben is: a kormány azt szeretné – fogalmazott –, hogy Magyarország a világ 10 leginnovatívabb országa között legyen 2040-ig.
A lyukas úszógumi
Sikeres nemzeti szabadalmak valóban alkalmasak lennének a mély vízből való kijutásra, a tudásalapú növekedés beindítására. Sajnos azonban kevés olyan „nagy jelentőségű” szabadalom van, mint Rogán Antalé, amely 25-38 millió forint találmányi bevételt biztosít neki havonta. A fedési hányadot és az 5 százalék átlagos EU-s licencdíjat figyelembe véve ez évi 12 milliárd forint hasznosítási bevételt kellene, hogy jelentsen a kifizető Mobilsign Kft.-nek. Ha ezt a pénzt tízezresekből raknánk egymás mellé az M1 mellett, akkor tényleg elérnénk Ausztriát.
https://hvg.hu/gazdasag/20260131_rogan-antal-tobb-mint-200-millioval-gyarapodott-es-mar-nem-a-talalmanya-hozza-a-penzt
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) elemzései szerint a nemzeti szabadalmi bejelentések száma és az országok versenyképessége között szoros, pozitív korreláció van. E kapcsolatot árnyalja, hogy a mennyiségen túl a szabadalmak minősége, erőssége is szerepet játszik, ugyanakkor a minőség kevésbé jeleníthető meg mérőszámokkal. Árnyalja a képet az is, hogy a kkv-szektor szabadalmi aktivitása elmarad a kívánatostól.
2004 végén még 2657, 2012 végén már csak 743 magyar szabadalmi bejelentés volt. A korabeli cikkek szerint 2014-ben 50 éves mélypontot ért el e mutató (619 darab/év). Ez a mérőszám azóta tovább csökkent. 2023-ban 60 éves mélypont született 443 nemzeti bejelentéssel.
2024-ben enyhe javulással 499 nemzeti szabadalmi bejelentés történt, 2025-ben pedig 577. A képet árnyalja, hogy a bejelentések közel kétharmadában a védelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nem adja meg, így azok gyakorlatilag közkinccsé válnak. Ugyanakkor a 2024-2025-ös javulás azt is jelzi, hogy az SZTNH növelni igyekszik a szakmában emlegetett IP- (azaz innovációvédelmi) tudatosságot. Az egyetemek vonatkozásában ennek jelei már megfigyelhetők.
Mi a szabadalom?
Olyan, az állam által nyújtott kizárólagos jog, amelyet egy új, megvalósítható találmány feltalálója kaphat meg időbeli és területi korláttal.
Egy magasabb bejelentési szám – kivált, ha azokat az SZTNH pozitívan bírálja el – azt mutatná, hogy a K+F szereplők képesek a tudást piacképes, védhető technológiává alakítani. Ez vonzaná a tőkebefektetéseket is, mivel a befektetők biztonságosabbnak látják az innovatív környezetet.
A nemzeti szabadalmi bejelentéseket illető mérőszám 2024-ben Dél-Koreában 10 millió főre vetítve 48 500, Kínában pedig 13 000. A két nagyságrendbeli különbségnek semmiképp sem az az oka, hogy a koreai vagy a kínai polgárok kreatívabbak lennének magyar honfitársainknál.
Ahogy a mai futballban sem élhetünk meg abból, hogy 1954-ben világbajnoki döntőt játszottunk, úgy az is sovány vigasz, hogy a Videoton 9 évvel korábban gyártott tv-t a Samsungnál.
Azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy mit tesz a kínai és a koreai kormány nemzeti fejlesztéseik támogatására. Szent Pált idézve: „Mindent vizsgáljatok meg: ami jó, azt tartsátok meg!”
