Rég láttunk olyan egész pályás letámadást, mint amit a Fidesz és annak propagandagépezete indított Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti (EP) képviselője ellen, akit azzal vádolnak, hogy tönkre akarja tenni a magyarokat.

A történet előzménye az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) hétfői meghallgatása, melyen Kollár is felszólalt. Ezt a jogállamisági mechanizmus tanulságairól, valamint arról szervezték, hogyan lehetne azt a jövőben hatékonyabbá tenni.

Kollár egyébként a bizottság rendes tagja, mint ahogy a magyarok közül Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) és Deutsch Tamás, a Fidesz képviselője is. (Ha már Deutsch, itt jegyeznénk meg, hogy pontosan ebben a bizottságban történt, hogy a 15 éve Brüsszelben dolgozó képviselő finoman szólva is megküzdött az angol nyelvvel.)

A Tisza tavaly megválasztott EP-képviselője – aki az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságát hagyta ott a politikai posztért – tehát itt beszélt hétfő délután, amelyből a Magyar Nemzet kivágott egy részletet annak bizonyítására, hogy a Tisza Párt Magyarország ellen dolgozik. Kollár szerintük úgy fogalmazott, hogy „jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és kórházfelújítások maradnak el”.

A hír azonnal terjedni kezdett a kormányzati médiában, a propagandakampány még Orbán Viktor miniszterelnököt is elérte, aki csütörtök este arról posztolt, hogy Kollárnak távoznia kell a közéletből, péntek reggeli rádióinterjújában már Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéhez hasonlította a felszólalást. Bayer Zsolt pedig tüntetést kezdett szervezni.

Kollár saját Facebook-oldalán még a támadások előtt arról írt, felszólalása egyik központi témája az volt, hogy a kormány kénye-kedve szerint dönt arról, hogy a még nem blokkolt uniós forrásokat csak a fideszes önkormányzatoknak adja.

„Fontos volt tudatosítani a brüsszeli fejekben, hogy az uniós pénzek felfüggesztése pont az ellenzékben lévő területeken csattan, mint például Budapest” – tette hozzá az EP-képviselő, aki a Fővárosi Közgyűlés tagja is.

Egy nappal később azzal magyarázkodott, hogy szinte minden, az Európai Parlamentben tett felszólalásában azért állt ki, hogy az uniós pénzek mihamarabb megérkezzenek Magyarországra. „Minden ezzel ellentétes hír hazug, és a kormány ipari méretű korrupciójáról és a magyarok elszegényedéséről vonja el a figyelmet” – írta.

Két perc, kétórás meghallgatás

A helyzet tisztázásához ugyanakkor érdemes nemcsak a teljes felszólalást, hanem azt is elemezni, miről szólt a majdnem kétórás meghallgatás. (A résztvevők listáját, valamint a meghívót a bizottsági ülésre ezen a linken lehet elolvasni.) Az, hogy a jogállamisági mechanizmusról beszélnek az Európai Parlamentben, egyáltalán nem szokatlan – ráadásul mivel jelenleg Magyarország az egyetlen tagállam, amellyel szemben alkalmazzák, és 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást fel is függesztettek miatta, az is elkerülhetetlen, hogy a magyar helyzet ilyenkor kiemelt figyelmet kap. Erre az ülésen többször is felhívták a figyelmet.

A hétfői eseményen az első panel témája az volt, mennyire hatékony a jogállamisági mechanizmus abban, hogy megvédje az uniós költségvetést és erősítse a jogállamiságot a tagállamokban. Erre két szakértőt hívtak meg: a Velencei Bizottság főtitkárhelyettesét és a Jacques Delors Központ igazgatóhelyettesét.

Utóbbi egyébként arról beszélt, hogy Magyarországon a pénzek felfüggesztése ellenére nem voltak olyan valódi reformok, amelyek helyreállították volna a jogállamiságot, a magyar kormány csak felszínes módon teljesítette az Európai Bizottság által kért feltételeket.

A második panel már a mechanizmus konkrét hatásait elemezte civilek és helyi hatóságok szemével. Itt Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa és Katarína Batková, a szlovák Via Iuris szervezet igazgatója beszélt a tapasztalatairól.

Az ülés elejét egy érdekes közjáték zavarta meg: Deutsch Tamás a Patrióták Európáért frakció nevében arra tett javaslatot, hogy a Magyar Helsinki Bizottság képviselője ne szólalhasson fel, mert szerinte a Soros-hálózat tagja és politikai aktivista. Ezt a bizottság ülését vezető elnök azzal söpörte le, hogy a napirendet és a résztvevők listáját előzetesen minden képviselőcsoport elfogadta, így nem is érti a kérést.

De mit mondott Kollár Kinga?

A Tisza képviselője a panel első részében kapott szót, rajta kívül a vitához hozzászólt Molnár Csaba, a DK EP-képviselője és Daniel Freund, a magyar kormányt gyakran kritizáló, német zöldpárti képviselő is. (Deutsch Tamás ekkor már nem volt jelen, mert felszólalása után elhagyta az üléstermet.) Kollár Kinga felszólalását annak fényében kell értelmezni, hogy mi volt a témája a meghallgatásnak, az érthetőség kedvéért pedig az egészet szó szerinti fordításban közöljük:

„A téma a jogállamisági feltételrendszer hatékonyságáról szól. Magyarként azt kell mondanom, hogy nagyon hatékonynak bizonyult, mert körülbelül 21 milliárd eurót függesztettek fel [itt Kollár nemcsak a kondicionalitásra, hanem a teljes felfüggesztett összegre gondol – a szerk.], több mint 1 milliárdot pedig már elvesztettek a magyarok.

Ez komoly hatással volt a magyar államra: nem tud beruházni az infrastruktúrába, nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, nem tud szociális alapszolgáltatásokat nyújtani. Hogy csak néhány példát kiemeljek: a helyreállítási alapból 50 kórházat lehetett volna felújítani, ami nem történt meg. A magyar vasútvonalak helyzete is tragikus, egyes vonalakon alacsonyabb a sebesség, mint 150-170 éve.

Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a jogállamisági feltételrendszer nagyon hatékony volt, és komoly hatással volt a magyarok mindennapi életére.

Politikailag ebben már nem vagyok annyira biztos, mert mindez a magyar társadalom radikális polarizációjához vezetett. Volt, aki azt mondta, hogy nem volt politikai visszahatás, de szerintem volt. Az egyik oldalon a Fidesz és a magyar kormány belpolitikai célokra használja a helyzetet, és azt állítja, hogy a pénzek visszatartása kettős mércén alapul és politikai indíttatású.

Ha hagyjuk, hogy ebben politikai engedmények szerepet kapjanak, arról azt gondolom, hogy már tényleg politikai indíttatás. Tulajdonképpen hagyja, hogy a magyar kormány úgy állítsa be magát, hogy a rendszeresen hungarofóbnak feltüntetett brüsszeli vezetőkkel szemben védekezik. 

A pozitív oldalát tekintve viszont a magyarok romló életszínvonala az ellenzéket erősítette, ilyen értelemben nagyon pozitívan állok a 2026-os választásokhoz.

A szakértőknek ugyanakkor szeretném feltenni a kérdést: hogyan lehet összeegyeztetni az EU pénzügyi érdekeit az EU politikai érdekeivel úgy, hogy Magyarország integrációja megmaradjon az EU-n belül? És milyen aktív lépéseket kellene tennie az EU-nak, hogy ellensúlyozza a kondicionalitási eljárással kapcsolatos információs narratívákat?”

A felszólalást itt lehet megnézni eredeti, angol nyelven:

Itt pedig magyar szinkrontolmácsolással:

Kollár tehát valóban elmondta a Magyar Nemzet által idézett mondatokat, a kontextus ugyanakkor a jogállamisági feltételrendszer volt, és az, hogy a pénzek felfüggesztésének milyen hatása volt a magyar kormányra, az életszínvonalra, és azt hogyan használja fel kommunikációs szempontból a Fidesz.

Vita a magyar hatásról

A gyakorlati tapasztalatokról később Jávor Benedek is beszélt. Ő azt emelte ki, hogy a magyar kormány korrupciója miatt magyar önkormányzatok, régiók, cégek és civilek esnek el a támogatásoktól. A volt EP-képviselő úgy vélte, hogy amennyiben egy tagállami kormány nem képes biztosítani az uniós szabályoknak való megfelelést, akkor meg kell teremteni a keretet, hogy az önkormányzatok vagy cégek közvetlenül a Bizottsághoz vagy egy közvetítőhöz tudjanak pályázni.

Léderer András azt emelte ki, hogy jelenleg úgy tűnik, túl korai volt a bírósági reform elfogadása a Bizottság részéről. Ez utóbbi hatására 10 milliárd eurót felszabadítottak a magyar forrásokból. Ezt azzal magyarázta, hogy a négy bírósági reformból három végrehajtása minimum problémás 2023 vége óta.

A meghallgatás végén Kollár Kinga még egyszer felszólalt, a Fővárosi Közgyűlés tagjaként megerősítve, hogy a pénzek felfüggesztése jobban érintette az ellenzéket, mert a kormány kedvére válogat a különböző projektek közül.

Orbán mondott már hasonlót

Függetlenül annak tartalmától, a beszédre érkezett kormányzati támadások abból a szempontból is meglehetősen ironikusak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2006-ban az Európai Parlamentben a Magyarországnak járó uniós pénzek felfüggesztését követelte.

Az EP néppárti frakciójának tanácskozásán az akkor még ellenzékben politizáló Orbán többek között azt mondta: a kommunizmus „saját országaiban intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat”, s ez a bővítés óta immár az EU problémájává is vált. Erre hivatkozva sürgette az uniós segítségnyújtás megtagadását a „hazug és csaló” kormányoktól.

A fideszes EP-képviselők később az MTI-nek eljuttatott közleményben tiltakoztak a beszéd olyan értelmezése ellen, mely azt a látszatot kelti, hogy Orbán Viktor az európai pénzügyi támogatások megvonását kérte.

„A valóság az, hogy mind Orbán Viktor, mind a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ma is, mint ahogy az elmúlt két évben folyamatosan, azért küzdött, hogy Magyarország minél nagyobb európai uniós fejlesztési támogatást kapjon, de kiállt az európai források átlátható és korrekt kezeléséért is” – írták.