Idén még elkerülhető, de kezd kirajzolódni egy újabb pénzügyi válság – interjú Mérő Katalin pénzügyi közgazdásszal

Az új krízis nem a lakáspiacról indulhat, hanem a magánhitelezők köréből és a vállalati szegmensből – figyelmeztet Mérő Katalin pénzügyi közgazdász, aki szerint a magyar gazdaság továbbra is sebezhető.

Ismét veszély fenyegeti a globális pénzügyi rendszert – ezt írják Király Júliával közös tanulmányukban. Azt is érzékeltetik, hogy akár már az idén beüthet egy válság. Miért?

Az az állításunk, hogy bekövetkezhet, nagyon erős, az azonban, hogy már az idén megtörténhet, kevésbé. De azt gondoljuk, hogy a közeljövőben valóban várható egy újabb globális pénzpiaci krízis. Több erre utaló jelet látunk. Visszaköszönnek a legutóbbi válságot megelőző jelenségek, például az, hogy növekedésnek indult az árnyékbankrendszer, és – 2008 előtt elsősorban az értékpapírosításon keresztül – megint átláthatatlan pénzügyi struktúrák alakultak ki.

Mérő Katalin közgazdász
66 éves, a BME Pénzügyek Tanszékének docense. Szakmai pályáját statisztikusként, majd kutatóként kezdte. 1990-től 2010-ig a K&H Bankban, az MNB-ben és a PSZÁF-nál töltött be vezető pozíciókat, 2011–2021 között tagja volt az EU pénzügyi felügyeleti hatóságai közös fellebbezési tanácsának. A pénzügyi szabályozás nemzetközileg elismert szakértője. Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével közösen írt tanulmánya a Külgazdaság 2026/1–2. számában jelenik meg.

A legutóbbi krízis óta a nemzeti és a nemzetközi hatóságok elkezdték ugyan ezeket szabályozni, ám maradtak kockázatos intézmények és eszközök. Sőt felépült egy másik átláthatatlan tevékenység, a magánhitelezés, amely magántőkealapokon és magánhitelt nyújtó intézményeken keresztül valósul meg.

A magánhitelek állománya iszonyatos mértékben emelkedik, legalább olyan tempóban, mint az értékpapírosításé a 2008-as nagy krízis előtt.

Mi az értékpapírosítás, és mi vele a baj?

Az a folyamat, amikor a bankok a hiteleiket összecsomagolják értékpapír-portfóliókba és eladják. Nem egy az egyben, hanem úgynevezett tranche-okban, azaz részletekben. Egy hitelportfólióból sok részletet csinálnak, amelyekben alá- és fölérendeltségi viszony van. Ha egy ilyen értékpapírosított portfólió bedől, először a legjobb minősítésű tranche-ok tulajdonosai jutnak a pénzükhöz, utána az alattuk lévőké, és így tovább. Már ez is átláthatatlan konstrukció, de még nem vészesen.

Az átláthatatlanság azzal sokszorozódik, amikor e tranche-okat újabb értékpapírokba, CDO-kba, azaz értékpapírosított jelzálogfedezetű kötvényekbe csomagolják. Ez azért veszélyes, mert a banki hitelportfólió és egy CDO-tranche már nagyon messze áll egymástól, a bank az értékpapírosítás révén a hitelnyújtással járó kockázat jelentős részét a befektetőre hárítja. Bár 2008 óta a CDO-k visszaszorulóban vannak, az értékpapírosításnak még mindig nagy szerepe van a finanszírozásban.

Mérő Katalin közgazdász
Reviczky Zsolt

A 2008-as válságnak volt egy fontos mozzanata: a bankok belehajszolták az adósokat, hogy új jelzáloghiteleket vegyenek fel, aztán a lakásárak összeomlottak, és a fedezet nem ért annyit, mint amennyivel az adós tartozott. Most is hasonló veszély rajzolódik ki?

Hozzászólások