Zsákutca. Az akadémiai és a kutatói közeg egyöntetűen ezzel a metaforával érzékelteti a magyar gazdaság elakadását. A kritikai konszenzusnak több rétege van. Az egyik, hogy a gazdaság állapotát évek óta az infláció és a zéró növekedés együttese, azaz stagfláció jellemzi. A másik, hogy megannyi sorstársához hasonlóan belesodródott a közepes fejlettség csapdájába, elveszítette korábbi dinamizmusát, felzárkózása elakadt. A harmadik, hogy a kiépült orbáni modell – amelyben a kormányzat önkényesen, fékek és ellensúlyok nélkül dönthet bármely ágazat, gazdasági szereplő, jövedelemtulajdonos javára vagy kárára – lényegében csak erre a teljesítményre képes, többre nem.
A Tisza Párt közelmúltban bemutatott programja a modellt valósággal szétbombázná, az eszköztár egy részét markánsan megváltoztatná, a növekedés serkentésének tudományos körökben szorgalmazott receptjénél azonban óvatosabb változtatásokat ígér.
https://hvg.hu/gazdasag/20260117_a-tisza-leendo-gazdasagi-minisztere-szerint
Megkezdjük a vagyonvisszaszerzést, az ellopott közjavakat ismét a társadalom szolgálatába állítjuk. Haladéktalanul újjáépítjük a jogállamot, az önkény helyett a közérdeket állítjuk a középpontba. A hatalommal való visszaélés és az államilag szervezett lopás felelőseit nem védi majd többé a politikai hatalom
– ezek a merész fogadkozások szövik át a dokumentumot.
A vállalások közül a legnehezebb ügynek a kisíbolt vagyonok és extraprofitok visszafoglalása látszik. Erre a feladatra jönne létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, amely feltárná az elmúlt húsz év korrupciós ügyeit. Efféle kísérleteket a korábbi kormányok is tettek, csekély eredménnyel.
A legelső Keller Lászlóhoz, a Közpénzügyi Államtitkárság vezetőjéhez fűződik, aki az 1998 és 2002 között regnáló Orbán-kormány korrupciógyanús ügyei nyomába eredt. Bár a sajtó egyebek mellett a hatalom házibankjaként működtetett MFB által finanszírozott projektek, a sztrádaprogram, az Informatikai Kormánybiztosság és a Magyar Posta egyes szerződései, a stadionbeléptető kapuk és a Vegyépszer ténykedése körül tárt fel súlyos visszásságokat, az MSZP-s politikus látványos eredmény nélkül fejezte be működését.
A Medgyessy–Gyurcsány-korszak után Orbán Viktor már két elszámoltatási kormánybiztost is bevetett, Papcsák Ferencet és Budai Gyulát. A fő cél azonban nem a vitatott ügyek feltárása, hanem Gyurcsány Ferenc megszégyenítése volt. A vád szerint a kormány előnytelen telekcserét hajtott végre Sukorón, hogy megkönnyítse a Velencei-tó partján a King’s City kaszinóváros felépítését, s ezzel 1,2 milliárd forint kárt okozott. Bár az elszámoltatók Gyurcsány Ferencig nem jutottak el, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját és helyettesét, Császy Zsoltot több fellebbezés után letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Meghurcoltatásait az utóbbi Az Orbán-rezsim börtönében című könyvében írta meg.
Más dimenziókban kell kutakodnia Magyar Péternek, ha következetesen végig akarja vinni a kampányban Út a börtönbe jelszóval meghirdetett terveit. „Százmilliárdok tűnnek el következmények nélkül”, állítja a program, és
ha a párt vezetője az általa felszított várakozásoknak nem felel meg, egész politikai jövőjét elbukhatja.
