Csaknem 1400 személynél azonosítottak valamilyen nemzetbiztonsági kockázatot a titkosszolgálatok tavaly, és kérték ezért Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy titokban megfigyelhessék őket. A tárca a Pegasus-botrány óta maszatol a számokkal.
Egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni a tevékenységét
– Pintér Sándor belügyminiszter dicsekedett így 10 éve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt. Öt évvel később, 2021-ben kirobbant a Pegasus-ügy, és kiderült, hogy közéleti és gazdasági szereplőket, újságírókat, a NER kritikusait figyelték meg titokban egy izraeli kémszoftverrel.
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt. A jelentés szerint az, hogy Varga Judit helyett nem dönthetett volna más a lehallgatásról, nem számít, viszont a tényfeltáró újságírók bűnhődhetnek.
Pintérnek igaza lett, mert a Pegasus-botrányt később kivizsgáló, Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megállapította, hogy a jog betűje szerint minden rendben volt, de a részleteket 2050. december 31-ig titkosították, a minősítés pedig meghosszabbítható akár 2110-ig is.
A jog betűje szerint törvényes megfigyelések pedig töretlenül folytatódtak az elmúlt években is.
