Miért marad ki természet a közgazdaságtani gondolkodásból?
Állítása szerint ezen gondolkodott az utóbbi években Sir Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki húzóneve volt az Áder János exállamfő bolygóvédelmi alapítványa által szervezett Planet Expo 2026-nak. A múlt vasárnap lezárult fenntarthatósági expót, illetve a vele egyszerre indult, de március végéig nyitva tartó, és regisztráció ellenében ingyenesen látogatható Planet Budapest fenntarthatósági élményparkot összesen valamivel több mint hétmilliárd forintból szervezte meg a közpénzzel jól kitömött Kék Bolygó Alapítvány.
Partha Dasgupta és Áder János a Planet Expo 2026-on
Cabrera Martin
A neves közgazdász a Rákosrendezőn emelt ideiglenes polietilén-igluk (borítóképünkön, fotó: Cabrera Martin) egyikében arról beszélt, hogy szerinte két fő oka van annak, hogy miért maradt ki a közgazdaságtanból a természet a legutóbbi időkig:
- A közgazdaságtan az ipari forradalom idején alakult ki és fejlődött. Ekkor azonban a fejlődés a volt a kulcsszó, az élet minőségének javítása pedig a cél. A természet így háttérbe szorult az emberi leleményesség mögött.
- A második világháború után akkorát javult az életminőség, mint korábban még soha az emberiség történetében. Ez lett a közgazdaságban a legfontosabb mutató, mindenki ezt figyelte, így pedig ekkor is háttérbe szorult a természet a szempontok között.
Ez nagy hiba volt.
– fűzte hozzá Dasgupta.
