Az Irán elleni, február 28-a óta tartó háború első három napján az USA és szövetségesei mintegy 800 Patriot légvédelmi rakétát indítottak, ami több, mint amennyit az orosz hadsereg ellen küzdő Ukrajna az utóbbi négy évben összesen kapott. Az újabb közel-keleti konfliktus kirobbanása pedig azt jelenti, hogy Kijev a következő hónapokban a korábbinál is kevesebb újabb rakétára számíthat: az eszközöket gyártó amerikai Lockheed Martin a közelmúltban vállalta, hogy a tavalyi 620-ról kétezerre növeli az évente átadott Patriotok számát.
Az új eszközök döntő többsége az iráni támadások elhárítására elhasznált rakétákat pótolja majd, így
Ukrajna legfeljebb abban reménykedhet, hogy a Patriotokat ugyancsak rendszerben tartó európai NATO-tagállamok meghallgatják a kijevi segítségkéréseket.
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy néhány tucat Patriotért cserébe kész drónokkal és tanácsokkal támogatni az iráni Sahed drónok elhárítását tanuló közel-keleti államokat, szakértők szerint annak ellenére is kevés esély van a megállapodásra, hogy az USA állítólag megkérte Ukrajnát, küldjön drónkezelőket az Öböl menti országokba. Az érintett hadseregek is egyre növekvő hiánnyal küszködnek, és az is nehezíti az üzletek nyélbe ütését, hogy a Patriotok átadásához amerikai exportengedélyre van szükség.
