Március közepén hoztuk nyilvánosságra azt a Hippokratész-projektnek keresztelt, egészségügyi reformtervezetet, amit a Boston Consulting Group (BCG) készített 2020-ban a Belügyminisztérium megrendelésére. Az Orbán-kormány ezt a teljes egészségügyi struktúrát – így a háziorvosi hálózatot, a rendelőintézetek és kórházak számát és területi eloszlását – nagymértékben átalakító dokumentumot hat évvel ezelőtt elsüllyesztette azzal, hogy 2030-ig nem nyilvános.
Az akkori egészségügyi kormányzathoz közel álló, ezért anonimitást kérő informátortól birtokunkba került, több száz oldalas javaslatot több körben, független szakembereket bevonva elemeztük. Ennek során tűnt fel, hogy bár vizuálisan és összefüggéseiben a Magánegészségügy jövőképének formálása című rész is a Hippokratész-projekthez tartozik, mégis eltér az anyag többi egységétől. Egyrészt a benne szereplő dátumok és hivatkozások alapján egyértelmű, hogy a BCG nem 2020 nyarán dolgozta ki, mint a Hippokratész-projektet. Ez az újabb, kifejezetten a magánegészségügyi szektor átalakításáról szóló javaslat később, 2021. február–április táján készült el, vagyis nagyjából fél évvel az eredetileg megrendelt, nagy tanulmány után.
Új megbízás, újabb megbízási díj
Az eddig ismert, korábbi reformtervet 352 millió forintért készítette a BCG Pintér Sándorék megbízásából. Egy az ügyre rálátó, a 2020–2021-es időszakban kormányzati kapcsolatokkal rendelkező forrásunk kérdésünkre megerősítette: a 2021-es tervezet ennél kisebb, de külön megbízási díjért készült.
ITM
Kérdés, hogy miért foglalkoztatták tovább a BCG-t nem sokkal azután, hogy a Hippokratész-projekt elkészült, és miért épp a magánegészségügyet kellett részletesen kidolgozniuk. Ennek hátterében forrásunk szerint az állhat, hogy bár ezt a korábbi, átfogó koncepciót nem hajtották végre, az egyik legfontosabb gondolatát, a hálapénz betiltását a kormány kiemelte és megvalósította. Így 2021. január 1-től a hálapénzt adó beteg és az ezt elfogadó orvos is vesztegetésért felel.
A paraszolvencia kivezetése kétségkívül előrelépés volt, de akadtak súlyos mellékhatásai, amikkel nem számolt a kormány.
Egyrészt hiába emelték meg az egészségügyi szakdolgozók fizetését, ez az orvosok egy részénél – akik addig a legtöbb ilyen pluszpénzt kapták –, messze nem kompenzálta a hálapénz kriminalizálásával kiesett jövedelmet. Másrészt, még ha vitatható módon is, de szakértőink szerint a hálapénz bizonyos szempontból hatékonyabbá tette a rendszert, hiszen a teljesítménnyel volt arányos: ha többet dolgoztak, például operáltak, több pénzt kaptak. Az egységes béremelés ellenére utána elég volt a kötelező munkát elvégezni, vagyis az ellátás minősége ettől nem lett jobb.
Háttérben „ment a lázadás”, mert addig több jött be hálapénzből
Forrásunk úgy fogalmazott, hogy „a háttérben ment a lázadás”, márpedig az orvostársadalom jelentős lobbierővel bír.
Teljesen érthető, hogy feltették azt a kérdést: hogyan fogják ezután is megkeresni a kieső pénzt? És ebben a nagy, egyetemi klinikák jártak az élen, hiszen ezek valódi tudásközpontok, ahol a szakma legnagyobb nevei dolgoznak, ráadásul roppant jó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Nagyon nem volt mindegy számukra, hogy a jövőben hogyan fogják tudni monetizálni a tudásukat, nevüket
– magyarázta. Információink szerint az egyetemek, így az egyetemi klinikák érintettsége miatt a BCG az újabb, kifejezetten a magánegészségügyre vonatkozó javaslatát 2021 áprilisában a felsőoktatásért is felelős Információs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) prezentálta. A második tanulmány fedlapján legalábbis az ITM logója látható, miközben a korábban készült anyagon még a Belügyminisztériumot és a szakterületért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) tüntették fel.
Hiába kerestünk meg érintettet, hogy kiderüljön, pontosan melyik szerven keresztül rendelték meg az újabb tanulmányt a nemzetközi tanácsadó cégtől, milyen feltételekkel, és mennyit fizettek érte közpénzből.
Pintérék egy mondattal elintézték, Palkovics hallgat
Ahogy a Hippokratész-projektről szóló cikkünk idején, úgy most is megkérdeztük a Boston Consulting Groupot, de ezúttal is arra hivatkoztak, hogy „az ügyfeleikre vonatkozó adatokat titoktartási kötelezettségükre tekintettel nem áll módjukban kiadni”. Hozzátették, hogy minden esetben a hatályos jogszabályokkal és szakmai standardokkal összhangban járnak el, viszont „a közérdekű adatokkal kapcsolatos tájékoztatás a közfeladatot ellátó szervek kötelezettsége”. Ezért javasolták, hogy forduljunk a kért adatokkal rendelkező, közfeladatot ellátó szervekhez.
Megkerestük a Belügyminisztériumot, amely az első tervet megrendelte, és amelynek irányítása alá tartozik az egészségügy 2022 óta. Miután több körben hitegettek azzal, hogy a „szakterület dolgozik a válaszon”, végül egyetlen mondatban reagáltak, eszerint „a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága nem illetékes” lapunk kérdéseinek megválaszolására.
Pintér Sándor
Veres Viktor
Az ITM korábbi minisztere, Palkovics László jelenleg az Orbán-kormány mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa, neki is eljuttattuk kérdéseinket a Miniszterelnökségen keresztül, de egyáltalán nem kaptunk választ. Ahogy magától Gulyás Gergely tárcájától sem, ahol szintén firtattuk az újabb BCG-megbízás illetékeseit és annak árát.
Hogy a második, magánegészségügyre vonatkozó tanulmány érthetőbb legyen, érdemes felidézni a reformterv gerincét adó első BCG-anyagot. Ez a Hippokratész-projekt 53 intézkedéscsomagból állt: ebből 21 intézkedéscsomag az ellátórendszer fejlesztésére, 8 a finanszírozás fejlesztésére, 13 a munkaerőre – a házi- és szakorvosok, a szakdolgozók és más dolgozók bérrendezésére, munkájuk szabályainak újragondolására – vonatkozott, 11 intézkedéscsomag az egészségügyi irányítás fejlesztésére tett javaslatokat. Ha megvalósítják, gyakorlatilag a teljes egészségügyi területhez hozzányúltak volna, így a magánellátók, illetve a köz- és magánfinanszírozás kérdésköre már ebben az eredeti anyagban is szerepel. Alapelvként kimondták a magánintézmények működésének átláthatóvá tételét, de azt is, hogy be kell vezetni egy kiegészítő magánbiztosítói pillért. Az összes egészségügyben dolgozóra vonatkozó szabályozás tervezett átalakításának pedig egyik alapgondolata volt, hogy újraszabályozzák a köz- és magánellátásban végzett párhuzamos munkát.
https://hvg.hu/360/20260312_orban-kormany-eltitkolt-egeszsegugyi-reformterv
Alapelv: nem szétválasztani kellene, hanem összehangolni „államit és magánt”
Ezeknek a magánegészségügyre vonatkozó ötleteknek a részletes kibontása szerepel a 2021-es újabb javaslatban. A javaslat jelentős része így azzal foglalkozik, hogyan lehetne a két, párhuzamosan létező nagy szférát újraszabályozással és a finanszírozási megoldásokkal úgy összehangolni, hogy mindenki jól járjon: az állami kórházak és intézmények, az itt dolgozók, a magánellátók és nem utolsó sorban a teljes magyar lakosság is.
