Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Politikailag kockázatos kórházbezárásról beszélni, ám Újlaki Ákos szerint ez elkerülhetetlen, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügy. Ehhez azonban jelentős előkészítő lépéseket kellene tenni, mondja a Boston Consulting Group vezetője, az egészségügy problémáriól szóló – tíz évre titkosított – szakmai anyag egyik szerzője.
A kormány törvénybe foglalta, hogy kötelező WC-papírt biztosítani a kórházakban. Nem valószínű, hogy jogszabályi hiátus miatt nem jutott eddig elég higiéniai eszköz az intézményekbe.
Valószínűleg nem ez a törvény fogja megoldani a problémát. A WC-papír jó szimptómája a rendszernek, hiszen nem egy drága tétel, nem azért nincs, mert megfizethetetlen lenne. El tudom képzelni, hogy egyébként van elegendő toalettpapír, csak a rendszer alulszervezettsége miatt nem jut el a központi raktárból az intézményekhez.
Jelenleg egy villanykörte kicserélését is bürokratikus körök előzik meg, amiért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) felel. Számos kórházigazgató mondta már el az elmúlt években, hogy a rendszer túlságosan centralizált, és az intézményvezetők kevés döntési jogosítvánnyal rendelkeznek helyben.
A villanykörte esete jól mutatja, hogy bizonyos területeken túlcentralizált az egészségügyi struktúra, vagy rosszul működnek a folyamatok. Bármilyen rendszer központosítása hosszabb folyamatokat eredményez. Abban egyetértek, hogy ha a kórházigazgatóktól az a jelzés érkezik, hogy növelné a hatékonyságot, ha nagyobb mozgásterük lenne, erről konstruktív, szakmai vitát kell lefolytatni.
Az egész rendszert az teszi nehezen irányíthatóvá, hogy brutálisan fragmentált, beleértve a finanszírozást is, és ennek minden hátránya az irányítási modellen csapódik le. Nem gondolom, hogy mindennek a kulcsa a központosítás.
Nem nagy meglepetés, hogy a legfrissebb adatok szerint továbbra is az OECD-átlag alatt költünk GDP-arányosan az egészségügyi rendszerre. Ugyanakkor gyakran elhangzik, hogy azt a keveset is rosszul osztják szét. Mit kellene máshogy csinálni a finanszírozás terén?
Sem a pénz elköltésének módja, sem pedig a finanszírozási rendszer nem teremt elegendő társadalmi értéket. Magyarországon, a régió más országaihoz hasonlóan, a finanszírozás nem a valós társadalmi igényt követi le, hanem az évtizedes elavult struktúrát és infrastruktúrát. Ebből az következik, hogy a finanszírozási rendszert csak úgy lehet megváltoztatni, ha a kialakult infrastruktúrához is hozzányúlunk. Jelenleg brutális fix költségekkel működik a rendszer, az ellátás a kórházak irányába tolódott el, ahol 0–24-ben működnek a szolgáltatások, pedig sokkal rugalmasabb és olcsóbb lenne, ha több járóbeteg-intézményt hoznánk létre. Nem kell mindent kórházban megoldani. A fejlettebb nyugat-európai rendszerekben ez az átalakulás már megtörtént, vagy folyamatban van. Ha most újra lehetne szervezni az ellátási formákat és a struktúrát, akkor az lenne a legelőnyösebb a társadalom számára, ha a kapacitásokat az alapellátás felé tolnák el.
Miből fakad Magyarországon ez a kórházmánia?
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.