Négy éve még nagyobb arányban vezettek a kormánypártok a kistelepüléseken: 9 százalékkal a 2 ezer fő alatti falvakban, 4 százalékkal a 25 ezer fő alatti kisvárosokban – igaz, a nagyobb falvakban akkor még hasonló volt a Fidesz és az ellenzéki koalíció támogatottsága. Most viszont e három településkategóriában együttesen, ami értelmezésem szerint a vidéket jelenti, döntetlenközeli helyzetre hozta fel magát a Tisza. Csupán 1 százalék volt a különbség
– vetette össze idén januárban az előző kormányzati ciklus végi és a múlt év őszén készült kutatásukat Kovách Imre, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora a HVG-ben.
Azóta kiderült, hogy a Fidesz sokáig megtörhetetlennek tűnő vidéki egyeduralmának megroppanása nem csak a tudományos alaposságú kutatásokban érhető tetten. A politikai hangulat hasonló változása rajzolódik ki abból a lapunk online felületén megjelent riportsorozatból, amit a HVG munkatársai készítettek a kampányban, a nyugati határszéltől Borsodig félszáznál is több falut, kisvárost felkeresve.
A politikai széljárás változása talán épp abban a körzetben volt a leginkább érzékelhető, amely régóta a Fidesz fellegvárának számított eddig: a Győr-Moson-Sopron megyei 3-as körzetben nyert a legnagyobb arányban a kormánypárti jelölt 2022-ben, akkor a voksok több mint 71 százalékát szerezte meg Gyopáros Alpár. A körzet ma is ideális terep a Fidesz számára, hiszen zömében falvakból és csupán négy kisvárosból áll, ráadásul az eleve jómódú rábaközi térséget elkényeztette a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosként is dolgozó Gyopáros. Vagyis látszólag minden amellett szól, hogy a Fidesz könnyedén újrázik itt.
Tisza busz Vizsláson
Fazekas István
Mára mégis gyökeresen megváltozott a helyzet.
