A hét mellékhatása: A Trump által utált megújuló energiaforrások az iráni háború nyertesei
Fúrj bébi, fúrj – így foglalható össze a klímaváltozást kitartóan tagadó amerikai elnök, Donald Trump energiapolitikája. Mivel szavai mellett törvénymódosításokkal is igyekszik akadályozni a megújuló források térnyerését, így valószínűleg igencsak bosszanthatja az általa indított háború egyik már látható következménye: mind több ország igyekszik felgyorsítani a zöld átállás folyamatát.
A jövő héten a történelem során először több, mint 50 ország gyűlik össze Kolumbiában, hogy megvitassák, hogyan lehetne fokozatosan csökkenteni és végleg megszüntetni szén-, olaj- és földgázfüggőségüket. A történelmi jelentőségű konferenciát még az iráni háború előtt kezdték szervezni, ám az egész világot sújtó energiaválság jelentősen megnövelte a tétet. Emellett a Hormuzi-szoros zárlata és az Öböl-beli energetikai létesítményeket ért pusztítás miatt még akkor is hosszú ideig érezzük majd a következményeket, ha sikerül tartós tűzszünetet elérni.
A helyzet némiképp emlékeztet az 1970-es energiaválságra, már csak azért is, mert a világ országai részben takarékossággal igyekeztek csökkenteni energiaszámláikat. A hatékonyság növelése most is fontos eszköz, ám jelentős különbség a fél évszázaddal ezelőtti helyzethez képest, hogy a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái már készen állnak a széles körű bevezetésre. Az 1970-es évek óta a napelemek ára 99 százalékkal, míg a szélenergia költségei 1984 óta 91 százalékkal csökkentek. Az akkumulátorok ára 1991 óta 99 százalékkal esett vissza. Ez azt jelenti, hogy ma már számos ország számára megvalósítható az átállás ezekre az alternatívákra.
Miközben a szakértők arról beszélnek, hogy az iráni háború miatt minden korábbinál súlyosabb válság alakulhat ki, mások azt vizsgálják, hogy a jelenlegi krízis miatt miként alakulnak majd át az ellátási láncok, s hogy ezek a változások súlyosabbak lesznek-e, mint amiket a 2019-es COVID-járvány okozott. Az mindenképpen fontos, hogy egyre inkább megértettük, hogy a koronavírus-járvány nem egyszeri eset volt.
„A koronavírus-járvány idején a vállalatok rádöbbentek: nem számíthatnak arra, hogy az áruk pontosan akkor érkeznek meg, amikor szükség van rájuk. Az iráni háború pedig azt mutatja, hogy ez nem egyszeri eset volt” – vélekedett a DW német hírportálnak nyilatkozó elemző, aki szerint ismét azok jártak jól, akik oda vitték a termelést, ahol a legtöbb vásárlójuk van.
Üzemagyahiányban a legkisebb is számít
AFP
https://www.youtube.com/watch?v=cWUNAL-7MSM
