Egyelőre rengeteg a kérdés a sportolók nemi vizsgálata körül

„Az olimpiai játékokon a legkisebb különbségeken dőlhet el a győzelem vagy a vereség. Ezért teljesen világos, hogy nem volna fair biológiai férfiaknak a nők kategóriájában indulni” – jelentette ki Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, amikor a szervezet közölte, hogy 2028-tól kezdve sem transznemű – bármely életkorban végeztek rajtuk nemváltoztató beavatkozást –, sem pedig bizonyos nemi fejlődési zavarokkal (DSD) élő nők indulását az eseményein a nők mezőnyében. Abban csak „biológiai értelemben vett nők” versenyezhetnek.

A sportvilág régóta küzd a kérdéssel, amely a párizsi olimpián két ökölvívó, az algériai Imane Helif és a tajvani Lin Ju-ting (utóbbi sportoló azóta elvégeztette a nemi vizsgálatot, amely igazolta, hogy megfelel a kritériumoknak) ügye miatt éleződött ki végletesen. A tavaly megválasztott Coventry – az első nő a poszton – már a kampánya során egyértelművé tette, hogy megoldást akar találni rá, ennek érdekében az első intézkedései egyikeként munkacsoportot hozott létre a vizsgálatára. Az ezt alkotó szakértők végül arra jutottak, hogy a transz és a DSD-vel született nők előnyben vannak a „biológiai” nőkkel szemben, mivel férfiként mentek át a pubertáson.

https://youtu.be/Qw_eQFq3ILk

Magyarázatuk szerint a legtöbb futó- és úszószámban a férfiak teljesítményelőnye 10-12 százalékos, a dobó- és ugrószámok többségében több mint 20 százalékos, a robbanékonyságon alapulókban – például a súlyemelésben vagy az ökölvívásban – a száz százalékot is meghaladhatja. Ez pedig a kontaktsportokban a nők egészségét is veszélyeztetheti.

Hogy ki számít biológiai nőnek, azt genetikai teszttel határozzák majd meg; ennek a sportolóknak az életük során egyszer kell alávetniük magukat. A vér-, nyál-, vagy a szájnyálkahártyáról vett mintában a laboratóriumok az SRY gén, vagyis az Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje jelenlétét keresik. Ez – ahogyan az egyik ilyen szűrést kínáló hazai laboratórium-hálózat ismertetőjében írják – normális esetben az Y-kromoszómán helyezkedik el, és fehérjeterméke a magzatot a férfi nemi differenciálódás irányába indítja el. Ez akkor is megtörténik, ha az SRY gén egy hiba folytán az X-kromoszómára kerül, így XX (női) kromoszómaösszetétel esetén is.

A NOB tudományos bizonyítékok alapján úgy véli, hogy az SRY gén az élet során folyamatosan ott van a szervezetben, a jelenlétéből pedig nagy pontossággal lehet következtetni arra, hogy az illető férfi nemi fejlődés folyamatán ment át. Így azok, akiknek a tesztje pozitív lesz – két kivételtől eltekintve –

• csak a férfiak között versenyezhetnek,
• a vegyes számokban a férfiak számára fenntartott helyeket tölthetik fel,
• olyan sportágakban, eseményeken indulhatnak, ahol nincs külön kategória a férfiaknak és a nőknek.

Kivételnek számítanak azok a sportolók, akik teljes androgén inszenzitivitási szindrómával (CAIS), vagy olyan más DSD-vel születtek, amelyek miatt a testi szöveteik érzéketlenek a férfi nemi hormonokra. Vagyis nem származik előnyük abból, hogy a szervezetükben több például a tesztoszteron, amely normál esetben hozzájárul a nagyobb és erősebb csontok és izomzat, szív, tüdő, magasabb vörösvérsejtszám és alacsonyabb testzsírarány kialakulásához.

Az új szabályozás értelmében már Los Angelesben is csak azok versenyezhetnek a nők mezőnyében, akik „megfeleltek” a teszten. Fiatal sportolóknál az sincs kizárva, hogy ennek során szereznek majd tudomást valamilyen velük született fejlődési rendellenességről, mivel előfordul, hogy a nemi fejlődés zavara egészen addig rejtve marad, amíg az illető szülésre nem akar vállalkozni.