A második rendszerváltás hevülete és a bő kétharmados felhatalmazás ellenére nemzeti megbékélés nem attól lesz, hogy azt papírra vetik, jogszabállyá formálják, majd elsöprő többséggel – akár a legnagyobb kormánypárti-ellenzéki egyetértésben – elfogadja az Országgyűlés. Egy ilyen törvény csupán előfeltétele, jó esetben katalizátora lehet a nemzeti megbékélés hosszú folyamatának. Szimbólumként viszont fontos,
ezt Magyar Péter nagyon jól tudja és érzi, ezért is jelentette be már tavaly október 23-án, hogy leendő kormányának első fontos jogszabálya a nemzeti megbékélési törvény lesz.
Nem amnesztia-, hanem megbékélési törvény
A jelentős korszakváltás ígéretével hivatalba lépő kormányok első törvényei persze mindig szimbolikusak. A rendszerváltás utáni első szabad választások nyomán létrejött Antall-kormány idején, 1990-ben az első törvény „az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról” szólt, és október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánította.
Szimbolikus volt 20 évvel később a „fülkeforradalom” után, a második Orbán-kormány két első törvénye is. Az egyik a határon túli magyarok állampolgárságának könnyített megszerzését – kedvezményes honosítást – tette lehetővé. A másik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről és az 1920-as trianoni békediktátum hatásairól szólt, valamint június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A legemlékezetesebb persze a gránitszilárdságú, mégis 15-ször módosított Alaptörvény, de az már 2011-es.
Sulyok Tamás államfő az Alaptörvényt olvasgatja – javított kiadás
Facebook / Dr. Sulyok Tamás
Mivel Magyar Péter és a Tisza Párt nemcsak a NER elmúlt 16 évével való szakítást jelző korszakváltást ígér, hanem új rendszerváltást, politikailag és ideológiailag meghatározó, milyen első jogszabályokkal készül a Tisza-kormány. A működés beindításához szükséges első néhány technikai jogszabály – a minisztériumok felsorolásáról, illetve a kormány jogállásról szóló törvények – után
jöhet a beígért nemzeti megbékélési törvény.
