Bár Ukrajna hivatalosan azt szorgalmazza, hogy az ország már jövőre váljon az EU teljes jogú tagjává, Kijevben is jól tudják, hogy ez nem reális elképzelés. Brüsszel tagság nélkül hozná közelebb Ukrajnát.
Ukrajna 2030-at tartja az EU-csatlakozás reális időpontjának, de mindenképpen szüksége van arra az azonnali szimbolikus támogatásra, amely megerősítené, hogy a honvédő háborút folytató országot Európa befogadja, s nyitva áll előtte az Európai Unió kapuja – mondták a HVG-nek egybehangzóan kijevi politikusok.
Az orosz elnök Gerhard Schrödert látná szívesen az EU képviselőjeként a kontinens jövőbeli biztonsági berendezkedéséről folytatott tárgyalásokon. Schröder volt német kancellár, amúgy orosz lobbista, több orosz állami vállalat tisztviselője. Putyin Zelenszkijjel csak a békemegállapodás után találkozna, a háborút ismét a NATO – Magyarországot is magában foglaló – keleti bővítésére vezette vissza.
Szerintük a Brüsszelből érkező egyértelmű üzenetek javítanák a társadalmi közhangulatot, hiszen már a 2014-es Majdan-forradalom is jórészt amiatt tört ki, hogy az akkori államfő, Viktor Janukovics az utolsó pillanatban – moszkvai nyomásra – megtagadta az EU-val tervezett társulási egyezmény aláírását.
Március végén derült ki egyértelműen, hogy
az uniós tagállamok többsége nem támogatja Marta Kos bővítésért felelős biztos azon javaslatát, hogy Ukrajnát 2027-ben „fordított bővítés” révén vegyék fel a 27 államot tömörítő szervezetbe.
De már hónapokkal korábban sejteni lehetett, hogy Brüsszel nem nyit „gyorsító sávot” Ukrajna számára.
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?
