Ügynöki szerződés – megszerzi-e az ügynök a termék tulajdonjogát?

Ügynöki szerződés kötésekor az ügynök megbízást kap arra, hogy elősegítse a megbízója tulajdonát képező termék értékesítését, és jutalékot számláz az eladott termékek után. Átadható-e az értékesíteni kívánt termék az ügynökcégnek, hogy azt a telephelyén értékesítse a megbízója számára? Ebben az esetben az ügynökcég megszerzi-e a tulajdonjogot? Mit kell rögzíteni a szerződésben? A kérdésekre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló, az Adózóna szakértője válaszolt.

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Innentől az kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.

Az ügynöki szerződés lényege, hogy az ügynök nem szerzi meg a termék tulajdonjogát, azt végig a megbízó tartja meg. A termékek tehát fizikailag átkerülhetnek az ügynök telephelyére anélkül, hogy a tulajdonjog megváltozna.

Mit kell tartalmaznia a szerződésnek?

Ez egy klasszikus bizományosi jellegű elhelyezés, amelyet a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a termékek a megbízó tulajdonát képezik az értékesítésig, az ügynök felelős az átvett termékek megőrzéséért és állagmegóvásáért, pontosan meghatározott leltárral kell az átadás-átvételt dokumentálni, illetve rendezni kell a kárveszély viselésének kérdését arra az esetre, ha az ügynök telephelyén valamilyen kár éri a terméket.

Áfa- és számlázási vonatkozások

Fontos kiemelni, hogy az áfatörvény szempontjából a bizományosi jellegű termékátadás nem minősül termékértékesítésnek a megbízó és az ügynök között – áfaköteles esemény csak akkor keletkezik, amikor az ügynök a végső vevőnek értékesíti a terméket.

Érdemes ezért a szerződésben pontosan meghatározni az elszámolási időszakokat és az értékesítés tényének igazolási módját (például napi vagy heti zárókimutatás), mivel ez alapozza meg a megbízó számlázási kötelezettségét.

A készletnyilvántartásnál az ügynöknél fizikailag jelenlévő, de idegen tulajdonú árukészletet el kell különíteni a saját készlettől – ez egyrészt számviteli követelmény, másrészt hitelezővédelmi szempontból is lényeges, például felszámolás esetén.

Az ügynök jutalékának elszámolásához célszerű rögzíteni, hogy a jutalék mikor válik esedékessé: a megbízó számlájának kiállításakor, az ügynök által közvetített értékesítés teljesülésekor vagy a vevői fizetés beérkezésekor – mivel ez kihat a kötelezettség aktiválásának időpontjára is.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.

Hozzászólások