Olcsó és hatásos intézkedés a mandátumkorlátozás, sok más tényező dönt arról, hogyan folytatódik egy képviselő politikai karrierje, ha életbe lép a cikluskorlát. Vélemény.
Miért irreleváns a képviselői mandátum időbeli korlátozása?
A kérdést máris pontosítanom kell: természetesen nem abszurd korlátozásokra kell gondolni (mondjuk ilyen lenne, két évben maximálnák a mandátumot), hanem a közbeszédben most forgó nyolc/tizenkét éves cikluskorlátról van szó.
Vannak, akik bármilyen korlátozást elvi és gyakorlati alapon is elleneznek. Elvi kifogás, hogy demokratikus alapjogot (még ha passzív is – azaz a választhatóság joga) nem illik megkurtítani; vagy hogy – nyolc év esetén – két ellenzékben töltött ciklus után, immár elnyerve a választók bizalmát, miért ne bizonyíthatná az adott képviselő, hogy képes jobb döntéseket hozni; vagy hogy a politikusi pálya hivatás is lehet, nem átmeneti időtöltés, bármilyen fontos is.
A Tisza Párt úgy módosítaná az Alaptörvényt, hogy aki már három teljes ciklusnyi időt kitöltött a parlamentben, újabb mandátumért ne indulhasson.
Gyakorlati kifogás, hogy nem könnyű kivitelezni a korlátozást. Több dilemma is felmerülhet. Mondjuk az a képviselő, aki hét év és tizenegy hónap után, a választások előtt egy hónappal, lemond a mandátumáról, még választható? Vagy csak egy hónapra?
Mandátumkorlátozásra alig van példa. Európában, tudtommal, nincs is.
Egyes latin-amerikai országokban létezik ez a gyakorlat, de azok az országok ritkán számítanak a stabil, alkotmányos demokráciák mintáinak.
Venezuelában például a Chávez-féle alkotmány (1999) használta ezt az eszközt (egymás után legföljebb kétszer lehetett megválasztani valakit; a 2009-es alkotmány már nem tartalmaz ilyen megkötést), de pont Venezuela nem nevezhető demokratikus sikertörténetnek. Igaz, nem elsősorban ezért. Érdemi ellenvetés továbbá, hogy maga a javaslat viszonylag olcsó populizmus, ahogy a venezuelai eset is mutatja. Mindenesetre, ha olcsó is, azért hatásos lehet, mivel az össznépi büntetőigényt (le a politikai elittel!) gyorsan képes kezelni. Nem vitás, hogy Magyarországon is van ilyen igény, amelynek teljesítése egyszerű és ugyanilyen olcsó. A fenti ellenvetések ilyenkor nem sokat számítanak.
Valójában azonban az egész javaslat – leszámítva az össznépi elégtételérzés kiszolgálását – túl sokat nem oszt vagy szoroz.
Először is: a Kongresszusi Kutatószolgálat szerint (reklám: a magyar Országgyűlésnek is van ilyenje) az amerikai Képviselőházban a 2023-as és a 2025-ös ciklusban nagyjából nyolc-kilenc éves tapasztalattal rendelkező képviselők ülnek. Még a Szenátusban sem éri el az átlagos ’hivatalban’ töltött idő a tizenkét évet. Ez korábban sem volt magasabb, inkább alacsonyabb hivatali idő volt jellemző, főleg a 19. században.
Korrekordot döntött az amerikai politikai elit a Fehér Házban és a kongresszusban, az okok között előkelő helyen szerepel, hogy sok türelem és még több kampánypénz kell a csúcsra érkezéshez.
A londoni Westminsterben 1983 óta az átlagos terminus nagyjából kilenc év körül ingadozott, a medián – ami a fontosabb szám – viszont kilenc és négy év között erősen fluktuált. Mindez azt jelenti, hogy a beágyazottnak mondható demokráciák alsóházában a nyolcéves korlát majdhogynem automatikusan teljesül. Bár ez nem elvi észrevétel, és jelzi is a korlátozás irrelevanciáját.
Másodszor, egy ilyen javaslat esetében a politikatudományt nem a tisztán normatív, és nem is a jogi, hanem a hatalmi összefüggések érdeklik. Meg kell tehát fontolni, hogy a mai demokratikus rendszerekben egy parlamenti képviselő mire való, mire képes és mire nem.
Politikai megújulást, a hatalmi elit iránti bizalmatlanság csökkenését hozhatja el a mandátumkorlát, nem feltétlenül segíti azonban az igazán elhivatott és profi szakpolitika erősödését. A javaslatról Papp Zsófia politológusprofesszort kérdeztük.
Elég nyilvánvaló, hogy amikor számszerűségről van szó, akkor minden egyes országgyűlési szavazat számíthat, főleg, ha egy kormány mögött viszonylag kicsi többség áll. De ilyenkor sem a képviselő személye, hanem egyszerűen a fizikai léte számít, vagyis önmagában az, hogy melyik képviselő éppen hol tart a nyolc/tizenkét éves ciklusában, lényegtelen szempont.
Szentirmai Gábort, a magán-egészségügyi és vállalati tranzakciós szektor elemzőjét, a Heal Partners szakértőjét kérdeztük.
Hat önálló divízió jön létre.
