Teljesen kifogyott Kuba a dízelből és a fűtőolajból
A főváros egyes negyedeiben naponta 20-22 órán át nincs áram, miközben az országot már korábban is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány sújtotta.
Pánikreform – így jellemzik a havannai vezetés által nemrég bejelentett intézkedéseket, amelyek olyan átfogó gazdasági liberalizációt tartalmaznak, amilyenre a Fidel Castro vezette forradalom 1959-es győzelme óta nem volt példa, és lényegében a szocializmus építményének a lebontását jelentik. A változások elsősorban gazdasági jellegűek, és azt célozzák, hogy enyhítsék a minden területre kiterjedő krónikus hiányt.
Az évtizedek óta súlyos gazdasági válsággal küzdő szigetországban lényegében megállt ugyanis az élet, a lakosság vegetál:
nincs elég élelmiszer, gyógyszer, ivóvíz, áram és üzemanyag.
A helyzet elsősorban azért vált krónikussá az utóbbi hónapokban, mert Donald Trump amerikai elnök az év eleje óta többször is szigorította a floridai partoktól mindössze 150 kilométerre fekvő szigetország elleni szankciókat. A legfájóbb intézkedés az olajszállítmányok blokkolása, amivel Trump elérte, hogy üzemanyag híján szinte megállt a közlekedés, nincs energia (az utolsó olajszállítmány március végén érkezett).
A háztartások, az intézmények – köztük gyárak, kórházak, iskolák – áram nélkül maradtak, jó, ha napi egy-két órára van szolgáltatás, a trópusi nyár beköszöntével nem működnek sem a hűtőszekrények, sem a légkondicionálók. Áram és gáz nélkül a lakosság nem tud főzni, a legtöbb lakásba a víz sem jut el.
Deviza hiányában – valamint az áruszállítást is korlátozó amerikai tiltások miatt – megállt az import, konténerszállító hajók sem kötnek ki, külföldről nem érkezik élelmiszer és egyéb árucikk. Az utóbbi időszak fő devizaforrása, az idegenforgalom is padlóra került, töredékére esett a turisták száma, mivel sorra zárnak be a hotelek és az éttermek, leállnak a légitársaságok.
