Mit gondol az Odüsszeiáról a kort kutató klasszika-filológusként és nézőként, hátralépve két és háromnegyed órára az egyetemi katedráról?
Nem Homérosz Odüsszeiájának hű másolatát látjuk, hanem egy különös, ambiciózus víziót, amely az i. e. VIII. században keletkezett eposz művészi filmes továbbgondolása. Ebben a kontextusban a film történeti hitelessége számomra sokadlagos kérdés, hiszen a világ dolgairól gondolkodó alkotó esetében, amilyen Christopher Nolan, feltételezem, hogy pontos elképzelése van arról, hogyan szólaljon meg itt és most Homérosz költeménye.
Nyilvánvaló a szándéka: olyan jelentésrétegeit szeretné megmutatni, amelyek a jelen kérdéseire, a mi kérdéseinkre adnak érvényes választ.
Ez az ambiciózus célkitűzés akkor tud érdekes és vonzó lenni, ha jól érti és helyesen értelmezi az eposz szövegét. Nolannek rendezőként van néhány – filmenként ismétlődő – alaptézise; most éppen az Odüsszeiában keres irányt, hogy a válaszokat megtalálja. Nem fontos, milyen fegyverzetet és jelmezt viselnek a szereplők – akkor sem, ha ezeknek kevés közük van a bronzkori tárgyakhoz, eszközökhöz és miliőhöz. Tudjuk, hogy a harcosok sisakja nem így nézett ki, mint a filmben; volt fémből készült, de volt vadkanagyarakból összeállított is. Ahogy engem különösebben az sem zavar, hogy Odüsszeusz hajója kifejezetten viking kinézetű, sőt az sem nagy baj, hogy nincs eldöntve a filmben, hány hajója van Odüsszeusznak. Az eredeti műben tizenkettő, itt hol hármat, hol csak egyet látunk.
Van bármiféle hasonlóság a rendező legutóbbi, Oscar-díjat nyert filmje, az Oppenheimer és az Odüsszeia között?
Mindkét film alapgondolata, hogy időről időre születnek olyan zsenik, akik tudásukkal, eszükkel és vagy az erejükkel, vagy valamely találmányukkal megváltoztatják a világ sorsát. Boldogabb, jobb lesz-e az életünk a zsenik műveinek hála?
Amikor Oppenheimer ellenőrzése alól kikerül az atombomba, nem a zsenije, hanem a megbánás, a lelkifurdalás és a vezeklés került szóba. Ebből a dilemmából sokfelé el lehet indulni. Ugyanezt a gondolatot viszi tovább Nolan Odüsszeusz, illetve az Odüsszeia kapcsán. Kitűnő a kérdésfeltevés, koherens a válasz; számomra ez a film legfőbb értéke. Mindkét film azt kérdezi, hogy a korszakot meghatározó emberek, akik képesek egy egész közösség számára változást hozni, jól döntöttek-e. Odüsszeusz szeretne véget vetni a háborúnak, mert tudja, a háború rossz dolog. Nolan ügyel arra, hogy a főhős tetteinek legyenek a moziban is felfogható, érzelmileg átélhető plasztikus pillanatai, ezek közé tartoznak Trója elpusztítása közben az Athéné templomát leromboló jelenetek. Trója ostroma nincs benne sem az Iliászban, sem az Odüsszeiában: ennek mitológiai háttere a klasszikus korban még jól ismert, mára elveszett eposzokban, az Ilion ostromában és a Kis Iliászban volt leírva.
Ha valaki Nolan Odüsszeia-verziójára építi a feleletét, átmegy a vizsgán?
