Amíg az Orbán-kormány látványrazziákkal próbálta a kábítószer elleni harc látszatát kelteni, a felszín alatt mind súlyosabb helyzet alakult ki, amivel – a klímaválsághoz hasonlóan – most szembesül a társadalom. Sokan a „flakonozást” sejtik a krízis hátterében, ám a probléma ennél mélyebb: a drogstratégia hiánya, a civil prevenció mellőzése, a szociális rendszer szétverése és a legelesettebbeket is elérő olcsó anyagok térhódítása is közrejátszik.
Néhány hónapja még sorjáztak az Orbán-kormány médiájában a sikerjelentések a drogháborúban megvívott győztes csatákról, azonban a választás óta a propaganda helyét egészen másfajta hírek vették át. Polgármesterek, közéleti szereplők, civil szervezetek kongatják a vészharangot, s szólnak a mind súlyosabb kábítószerkrízisről. „A kormányváltásnak köszönhetően már nyíltabban lehet beszélni a droghelyzetről, emiatt is panaszkodnak ennyien a megroppant biztonságérzetre” – magyarázza a megszaporodó vészjelzéseket Dávid Ferenc, az ország egyik vezető addiktológiai szakmai műhelye és ambuláns ellátója, a Kék Pont Alapítvány munkatársa. Vagyis szerinte csak annyi történik, hogy
végre elkezd szembesülni az ország a valódi, csakugyan súlyos és egyre súlyosbodó helyzettel, amihez nem néhány hét vagy hónap, de nem is egy-két év hibái vezettek.
Dávid Ferenc szerint az alapvető probléma az volt, hogy a 2010-es években kezeletlenül maradtak az évtized elején berobbant új pszichoaktív szerek okozta krízisek, a szociális ellátórendszer és az addiktológia egymásra mutogatott, és miközben egyik sem tudott mit kezdeni a jelenséggel, az olcsó szerek egyre mélyebbre jutottak a társadalom szövetében, a legelesettebb rétegek számára is elérhetővé váltak. Mindez pedig, bár többnyire a fővárosi droghelyzet kerül fókuszba, vidéken is tetten érhető volt. A kábítószer-fogyasztók számának emelkedésében Dávid Ferenc nem is a főváros és a vidék közé húz választóvonalat, mert szerinte ma már sokkal inkább a társadalmi státusz számít:
a szegények, különösen a szegregátumokban élő romák váltak tömegesen herbál- és kristályfüggővé az elmúlt bő évtizedben.
Információink szerint a műemlék épület vételára és felújítása összesen 15 milliárd forintba került. Az egyik szinten egy lakást is kialakítottak.
