„Fontos, hogy közösen tudjunk nyugalmat árasztani, együttműködést mutatni” – ezzel az intéssel-kéréssel hívta össze Forsthoffer Ágnes a kormány képviselőjét, illetve a parlamenti pártok frakcióvezetőit az energiakrízis első napjaiban. A tény, hogy az átmeneti államfő (és házelnök) ilyen kezdeményezést tesz a jelen politikai légkörben, megfejtést igényel. Vajon ennyire makacs, esetleg bolond, vagy valamit nagyon tud?
Már a parlament elnökeként is ő volt „a nyugalom hangja”, aki az Országgyűlés méltóságának megőrzésére szólított fel, és aki a heves vita kordában tartása érdekében Magyar Pétertől is megvonta a szót.
Most, hogy a köztársasági elnök feladatait kell ideiglenesen ellátnia, válik igazán láthatóvá, hogy részéről már-már programszerű ez a nyugalomra és párbeszédre törekvés. A magyar politikai élet hétköznapjaihoz szokott ember nehezen tudja eldönteni: valamiféle hosszú távú, megbékélést célzó stratégia bontakozik ki előttünk, vagy egyszerű és meglehetősen kockázatos naivitással van dolgunk.
