Négy év után újra rendkívül gyenge esztendőre számíthat az agrárium, a csökkenő árak is a gazdák veszteségeit növelik. A GDP-re gyakorolt negatív hatás csak azért nem súlyos, mert már 2025 is gyenge volt.
Magyarország 2021 óta nem tud kikecmeregni a csapadékdeficitből, hiszen egyedül 2023-ban esett több eső vagy hó a 2000 óta számított 602 milliméteres országos átlagnál. A HungaroMet szerint idén május óta 70–140 milliméter csapadék hiányzik, a talaj hasznosítható vízkészlete pedig az ország meghatározó részén 30 százalék alatt van.
Közel 200 településen van érvényben valamilyen fokú ivóvíz-korlátozás. Van, ahol nem lehet locsolni, van, ahol már a nagyobb fogyasztók vízhasználatát is korlátozzák. Az ivóvízhiányhoz hozzájárul a Duna rekordalacsony vízállása is, de mégsem ez a fő oka. Akkor mitől fogy el hirtelen, és egyáltalán meddig folyhat még víz a csapokból?
A 2026-os helyzet agrárszempontból azért is súlyos, mert tavaly még a 2022-es „nagy aszályhoz” képest is 50 milliméterrel kevesebb, mindössze 453 milliméter csapadék hullott, amelyet az idei első hat hónap száraz időjárása csak tetézett.
Az Európai Bizottság július végén a mezőgazdasági termésfigyelő és -előrejelző rendszerének adatai alapján Magyarországot nevezte az egyik legsúlyosabban érintett tagállamnak, ahol az aszály az őszi és a tavaszi vetésű növényeket egyaránt károsította.
A kalászosok és a gyümölcsfák szempontjából kifejezetten fontos áprilisban országosan mindössze 4,1 milliméter hullott, ami csupán 10 százaléka a sokéves átlagnak, és 2007 után a második legszárazabb április volt az 1901 óta vezetett mérések szerint. A nyári növényeket így már egy eleve kiszáradt talajba kellett elvetni.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
