Ó, hát ki is vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít, magyar digitálistartalom-készítő barátom? A tavalyi fesztiválszezon a politikai mobilizáció terepévé vált, a koncertközönség aktív alakítója volt a kormányellenes kiállásnak, amire rengeteg előadó reagált, és fordítva. Az ő szemszögükből elsöprő győzelem lett a vége. És azóta? Az előadóművésztől a politikai influencerig ma mindenki követőket gyűjt és véleményt alakít. De valóban egyirányú ez a folyamat, vagy igazodni kell a követők akaratához is? Hogyan alakul a véleménypiac?
A hitelesség benyomásának kialakítása a mérték és a morál összefüggésében érhető tetten, méghozzá egészen sokféle formában. Például a legtöbb ember ragaszkodik ahhoz, hogy beszélgetés közben a szemgolyóját nézzék. Ha információcsere közben eltekintünk ettől az igénytől, beszélgetőpartnerünkön hamar eluralkodik a viszolygás: miről sunyít a másik? Viszont ha folyamatosan szemmel tartjuk őket, máris gonosz, fenyegető predátort gyanítanak. A popkultúra népszerű előadói profiljába is pont annyira fér bele a közéleti reflexió, amennyire a befogadó igényli. De annyira bele kell férnie.
Ezúton üdvözlök minden magyar előadót, aki a választások után írta meg a nagy comebackjét, és kapcsolt rá az orbánozásra!
Az, hogy ez az orbánozás kicsit még rímelt is, amúgy véletlen.
A hitelesség popipari technológiája a finom egyensúly a ránézés és elnézés között. Az, aki sosem kritizálja a kormányt, gyanút kelt: ki ez a sunyi alak, biztosan eladta magát ezeknek?! Ha túl sokat kritizálja, gyanút kelt: ki ez a sunyi alak, biztosan eladta magát azoknak?! A nyilvános politikai véleményformálás sokaknál kenyérkereső műfaj, amit a nagy nézettségre optimalizálva, kevés kockázatvállalással művelnek. Legyen direkt, de ne túl konkrét, mert akkor tényekkel kell alátámasztani. Legyen indulatos, de azért ne annyira, hogy magyarázkodni kelljen.
https://hvg.hu/360/20260421_valasztas-fidesz-tisza-fiatal-generacio-lazadas
