Higgadtan, nyugodtan, visszafogottan azt kell mondanunk, hogy jönnek a ’90-esek a ’68-asok helyett
– mondta Orbán Viktor a 2018-as tusványosi beszédében.
Ezzel a most leköszönő miniszterelnök gyakorlatilag meghirdette, hogy az ő nemzedéke küldi el és váltja fel az 1968-as generációt.
Április 12-én a mai magyar fiatalok pedig egyértelművé tették, hogy ők viszont elküldik az eddigi utolsó „generációs lázadókat”, azaz Orbánékat
– foglalja össze Szabó Andrea szociológus ifjúságszociológiai szempontból a 2026-os választást.
Évek óta növekvő aktivitás
A Fidesz súlyos bukásának egyik legfőbb oka az volt, hogy a fiatalok kifejezetten aktívvá váltak politikailag az utóbbi időben, és végül ezt a szavazóurnáknál is bizonyították.

Pedig a 2010-es években a szociológusok még egyfajta „csendes generációról” beszéltek. Bár a felszín alatt volt akkor is némi generációs mozgolódás, amelyeket például a Critical Mass vagy a Kurucinfó körül körül lehetett tetten érni, alapvetően a fiatalság politikai passzivitását bizonyították a nagymintás ifjúságkutatások – mondja Szabó Andrea. Egy 2020 -as kutatás azonban már azt mutatta, hogy ez a fajta politikai elidegenedés megtorpant, és valamennyire vissza is fordult.