Aggódni kezdtek a magyar könyvpiac szereplői, miután kiderült számukra, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami tulajdonba vételével gyökeresen megváltozik a legnagyobb könyvkereskedői és könyvkiadói csoport, a Libri jövője is. Bár a cégcsoport működik, a Libri eddig ugyanazt az értékesítési filozófiát vitte, mint a többi nagy könyves vállalkozás: előnyben részesítették a saját kiadványaikat.
Az elmúlt évtizedekben bárki kezdett nagyobb építkezésbe a könyves szakmában, előbb-utóbb ugyanazt az üzleti modellt követte: a kereskedelmi cége mellé sorra vásárolta fel a kiadóvállalatokat, és ebből a mixből próbálta kihozni a legtöbbet, nyilván azzal, hogy a marketingstratégiájában a saját köteteit helyezte előtérbe. Ebben nem kell annál különlegesebb megoldásokat keresni, minthogy a boltok bejáratához legközelebbi gúlahegyeket a saját kiadóik címeiből építik fel – de legalábbis a saját kiadványaik borítói azok, amelyek teljes terjedelemben hívogatják a vevőket, nemcsak a gerincükkel. A többi, független kiadónak pedig maradt a bolt hátsó fele, ahol az elhivatott olvasók kedvükre bogarászhatnak a kiadványok között.
https://hvg.hu/elet/20260517_orban-balazs-libri-uzenet-felreall-halmos-adam
Ez a struktúra alakult ki a Líra-csoportnál, amely a Magvetőtől az Athenaeumon és a Corvinán keresztül a legutóbbi időkig vásárolt fel kiadókat; ezt a modellt követte Matyi Dezső a tragikus sorsra jutott Alexandra kiadójával és könyvkereskedésével, amelynek az összeomlása az egész szakmát megrengette – és ezt a gyakorlatot követte a Libri korábbi tulajdonosa, Balogh Ákos is, aki a Helikon, a Kolibri, a Jelenkor után tulajdont szerzett a Jaffában és a Scolarban is. Miután ezek a csoportok a kereskedői láncukban tudják a legjobb üzlethelyeket a legmenőbb plázákban, így egyértelmű, hogy diktálni tudnak a piacon a független könyvkiadóknak.
