Kiosztották a 2026-os IgNobel-díjakat a legviccesebb témájú tudományos munkákért, és végre visszatért a közgazdaságtan is. Miután pár éve olyan csodálatos kutatásokért járt a díj, mint például hogy minél kövérebb a kormány, annál nagyobb az országban a korrupció, vagy hogy hatékonyabban dolgozik, aki a főnökéről készült vudubabát szurkál, 2023 és 2025 között eltelt három év úgy, hogy gazdasági téma nem volt a díjazottak között. Most azonban változott a helyzet, és büszkén vehette át a jól megérdemelt díját az a kanadai-amerikai-mexikói kutatócsoport, akik bemutatták,
hogy minél gazdagabb valaki, annál nagyobb eséllyel visz el cukrot gyerekek elől, hajt át a zebrán a gyalogosok előtt, vagy épp hazudik a kísérlet vezetőinek.
És arra is kerestek választ, hogy ennek mi lehet az oka.
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Az öt kutató – Paul Piff, Daniel Stancato, Stephane Coté, Rodolfo Mendoza-Denton és Dacher Keltner – arról kezdett el kísérletezni: létezik-e bármi összefüggés az ember vagyoni, társadalmi helyzete és aközött, hogy megtesz-e apróbb szabálysértéseket, és ha igen, akkor miért?
Paul Piff átveszi a kitüntetést a Nobel-díjas Esther Duflótól az IGNobel-díjak átadási ünnepségén
MTI / EPA / Keystone / Claudio Thoma
