Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Jól kimutatható kapcsolat van egy ország vezetőinek elhízottsága és az ország korrupciójának szintje között – ez a megállapítás ért közgazdasági IgNobel-díjat Pavlo Blavatskyy számára. A francia közgazdászprofesszor alaposan megdolgozott a díjért, amelyet vicces témájú, de teljesen komoly tudományos alapon végzett kutatásokért ítélnek oda: több száz kelet-európai és ázsiai politikus testtömegindexe és a világ legfontosabb korrupcióérzékelési mutatói között kereste – és találta meg – a kapcsolatot. A teljes kutatást ide kattintva olvashatják el.
Már korábban is voltak kísérletek arra, hogy a politikusok személyes meggazdagodását próbálják valahogy vizsgálni. A győztes maga is idézte például Lan Hsziao-huan és Li Vej 2018-as kutatását, amely kimutatta, hogy amíg Kínában a legfontosabb állami pozíciókban menetrendszerűen öt évente cserélték le a vezetőket, addig a svájci luxusórák kínai importja ezzel pontosan egybeeső ötéves ciklusokat írt le. Egyszerű az ok, ami miatt ilyen vizsgálatokat kell folytatni – magyarázta Blavatskyy: a korrupció megnöveli a vezetők jövedelmét, de azt önbevallás alapján szinte lehetetlen mérni, hogy ezek az emberek mennyi pénzt költenek. A friss IgNobel-díjazott úgy gondolta, amíg egy luxusórát el lehet rejteni az illetéktelen szemek elől, a kinézettel lehet a legkevésbé trükközni, ezért a politikusok elhízottságát választotta a vizsgálata tárgyának.
