Meglepődhet, akinek épp arra van indíttatása, hogy átböngéssze az agrártárca háttérintézményeként ügyködő Agrárközgazdasági Intézet (AKI) szeptemberben közzétett ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződéseit. Azok oroszlánrészét ugyanis rendezvényszervezési megbízások adják, amelyeket a 2025-2029-es időszakra egy 570 milliós keretszerződéssel három vállalat nyert el.
A legfeltűnőbb közöttük Balásy Gyula Lounge Event Kft.-je. Igaz, tavaly ősszel, amikor ezt a közbeszerzést lefuttatták, Balásy érdekeltségei még szinte egyeduralkodóként tarolhattak az állam reklám-, média-, vagy rendezvényszervezési tenderein. Amint a G7 kiszámolta, 11 év alatt ezermilliárdnyi állami megbízást nyertek el, s Balásy 2025-ben mintegy 80 milliárd forinttal a 34.helyen állt a 100 leggazdagabb magyar listáján.
Ám sok víz lefolyt azóta a Dunán, ki ne emlékezne arra, amikor májusban, nem sokkal a kormányváltás után, Balásy pityeregve ajánlotta fel megroppant vállalatbirodalma több cégét az államnak. Akkor úgy tűnt, Magyar Péter kormánya nem bizniszel vele, pillanatnyilag ez sem kizárt. A vállalkozásai tevékenysége kapcsán ismeretlen tettes ellen nyomozás is indult hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával.
Balásy Gyula az elmúlt években az ország egyik leggazdagabb embere lett. Ő maga kereste meg a Kontrollt, hogy elmondhassa: kommunikációs és rendezvényszervező cégeit, valamint a magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit átadja az államnak. Magyarázata szerint azért, mert a jelenlegi keretrendszerben nem tudna működni a cégcsoport. Cégeinél számlákat fagyasztottak be előzetes értesítés nélkül, de sem az alakuló, sem a leköszönő kormány részéről nem keresték meg. Bár luxus életmódjáról is kérdezték, úgy tűnik, az amerikai ingatlanok, a lebegő tihanyi és a máriaremetei villa, illetve mezőgazdasági ingatlana is nála marad tervei szerint.
A Balásy-cégek számláit zárolták, a partnerek kifizetése akadozni kezdett és végrehajtások sora indult. Ez utóbbiak időközben megszűntek, mert a Balásy megállapodásokat kötött a számlák felszabadításáról, hogy elkezdhesse hoppon maradt alvállalkozói kifizetését. Az állami szervezetek viszont sorra felbontják a vele kötött hatalmas, összességében több százmilliárdos – vélhetően vastagon túlárazott – szerződéseket. Így tett például a Nemzeti Kommunikációs- és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Miniszterelnökség.
Az AKI ennek ellenére kitart, megkérdeztük az intézetet ennek okairól.
