A hozamemelkedés elég obskúrus valami, de talán úgy a legkönnyebb megfogni, hogy a pénz ára emelkedik, mivel egyre szűkösebb erőforrássá vált. A 2010-es évek végén senkinek nem kellett a pénz, akkor negatív kamatokról cikkeztünk: 2019-ben például a francia 10 éves hozam -0,2% volt. Most mindenkinek kell a pénz, úgyhogy fizetni kell rendesen, ha kölcsön kérünk: a francia 10 éves hozam most 5,0%.
Mi változott?
Egyrészt a kormányoknak teljesen elment az eszük. Úgy döntöttek, hogy pénzzel tömik be a választók száját, ha már a kormányzás nem megy. Békeidőkben látunk akkora költségvetési hiányokat az Egyesült Államokban (~8%), az Egyesült Királyságban, vagy Franciaországban (~5%), mint korábban nagy bajok esetén. Mondjuk nagy bajok vannak is, csak ezeket az államok maguknak csinálták – ilyen például a reménytelen francia nyugdíjteher. A hiányok fedezéséhez pedig mások pénze kell.
Trump nemcsak költ, de közben a világot is szétveri. Európa fegyverkezhet, mivel a NATO-ra nem számíthat. Emellett a mesterséges intelligencia-beruházási őrület szintén rendelkezésre nem álló dollár százmilliárdokat emészt fel, miközben az ettől remélt termelékenységjavulás még nem látszik. Azaz
mindenki égeti a pénzt, a jegybankok pedig most nem nyomtatnak. Épp az ellenkezője zajlik annak, amit az említett 2010-es években tapasztaltunk.
Kit érdekel mindez?
Azt, akinek befektetési eszköze van. Ugyanis ha a pénz drágul, akkor az abban mért eszközárak csökkennek. Ez a folyamat az ellenkezője az inflációnak, amikor a pénz veszíti el az értékét. Vagy a 2010-es éveknek, amikor – emlékszünk? – minden befektetési eszköz (részvény, kötvény, bitcoin és igen, INGATLAN) ára kilőtt.
