A már űrben keringő európai műholdraj kicsi, katonai célokra lassú, az EU e mellé érkező szuverén műholdprogramja pedig több éves csúszásban van, és legkorábban 2030-ban kezdi meg a jelszórást. És Európának persze sokkal korlátozottabbak az űrrakéta-fellövő képességei is, mint az USA-nak. Ígéretes kezdeményezések így is vannak, és az európai döntéshozók fejében is egyre hangosabban szól a vészcsengő: gyorsítani kell az űrprogramokon.
Több mint egy hét után állt vissza a Starlink, illetve katonai csomagja, a Starshield elérhetősége az ukrán hadsereg számára. A szolgáltatás októberi letekerése mögött – mint utóbb kiderült – nem az amerikai kormány, hanem maga a műholdas cég tulajdonosa, Elon Musk állt.
Az intézkedés miatt az ukrán drónok több városban sem voltak képesek megsemmisíteni a beérkező orosz rakétákat, így a műholdas jel megvonása civil áldozatokat is követelt. A techmágnás a Trump-kormányzathoz hasonlóan nem ismerte el felelősségét a korlátozásért. Musk ugyanakkor azt állította, hogy Ukrajna megsértette a Starlink felhasználási feltételeit, és a szolgáltatást dróntámadásokra és emberek megölésére használta. Szigorúan személytelen, szenvedő szerkezetet használva úgy fogalmazott az X-en, hogy „ez a kiskapu bezárult.”
Ukrajna ehhez képest azt állítja, hogy a Starlinkkel megerősített drónjait csak védekezésre, a beérkező orosz csapások elhárítására használja, az Oroszországon belüli, mélységi csapásait anélkül oldja meg. Szerhij Beszkresztnov ukrán elnöki tanácsadó ismét azt hangsúlyozta a Telegramon, hogy „fizikailag képtelenek” is lennének arra, hogy hosszú- és közepes hatótávolságú dróncsapásaikkor is a Starlinkhez forduljanak. Hiszen a szolgáltatás orosz terület felett továbbra sem elérhető, hiába próbált meg Volodimir Zelenszkij elnök kihízelegni egy 200 kilométeres hatótávnövelést augusztusban: Musk akkor sem állt kötélnek, amikor az ukrán elnök megkínálta az egyik legmagasabb szintű állami kitüntetéssel.
Ukrajna amerikai műholdjeles ellátottsága tehát megbízhatatlan, mert Musk és Trump üzletileg, illetve hatalmilag vezérelt jóindulatán múlik. Európa pedig egyelőre képtelen a saját rendszerével kiváltani az amerikait – alább megvizsgáljuk, pontosan mi a probléma, és hogy mikorra érkezhet a megoldás.
A Rasszvetre keresztelt orosz műholdas rendszer erősen korlátozott időtartamban ugyan, de már most képes Ukrajna felett jelet küldeni, 2027-re pedig megugorhat ez a képessége, és már alkalmas lehet katonai célú felhasználásra.
