Ukrajnában megint lecsavarták a Starlinket, és Washingtonban láthatóan még csak nem is tudják, ki döntött róla. Valós kockázattá vált, hogy a háborúk megvívásához szükséges szoftvereket egyszer csak valaki egyszerűen leállítja a világ másik feléről. Azt senki sem tudja, hogy a döntés a Starlink esetében ezúttal a Szilícium-völgyből vagy a Fehér Házból érkezett.
Az ukránok úgy látják, nem véletlenszerű hibával állnak szemben.
A már űrben keringő európai műholdraj kicsi, katonai célokra lassú, az EU e mellé érkező szuverén műholdprogramja pedig több éves csúszásban van, és legkorábban 2030-ban kezdi meg a jelszórást. És Európának persze sokkal korlátozottabbak az űrrakéta-fellövő képességei is, mint az USA-nak. Ígéretes kezdeményezések így is vannak, és az európai döntéshozók fejében is egyre hangosabban szól a vészcsengő: gyorsítani kell az űrprogramokon.
Nem elég az országos szintű vereség, a nagy adatközpontok ellen kampányoló politikusokat választott meg szinte minden, a techszektor számára fontos állam.
Folytatja Musk leidiótázásán alapuló reklámkampányát Michael O’Leary. Reméli, megint úgy felhúzhatja a SpaceX vezérét, hogy bónusz jegyvásárlókat generál neki.
Az ukrán hadsereg megérezte, hogy a SpaceX korlátozni kezdte a műholdas internetkapcsolatot Ukrajnában, az ország ezért más partnerek után kezdett nézni.
Minden gyerek részesülhetne abból a jelenleg felbecsülhetetlen gazdagságból, amit az Egyesült Államok űrkolonizációs tervei hozhatnak. Elon Musk, a Tesla és több más ambiciózus vállalkozás, köztük a napokban újabb misszióra készülő SpaceX tulajdonosa, vágyálma szerint vagyonokkal ajándékozná meg az összes amerikai gyereket. Ez azonban több kérdést is felvet, köztük azt, hogy mindezzel egy új adókerülési kiskapu nyílhat.
A két vállalat különbizottságokat állított fel, amelyek egyeztetéseket folytatnak az egyesülésről. Elon Musk ezt jó ötletnek tartaná, de a bizottságok munkájában nem vehet részt, a végső döntést pedig a részvényeseknek kell meghozniuk.
Az Egyesült Államokban most több mint 70 millió fiatal él, így ez egy több mint 10 milliárd dolláros csomag lenne.
Ukrán beszámolók szerint szinte lehetetlenné vált a drónküldetések végrehajtása, egy bizonyos sebesség felett ugyanis bontják a kapcsolatot a SpaceX termináljai.
A SpaceX helyi idő szerint kedden kora reggel indította el újabb rakományát a Nemzetközi Űrállomás felé. A Falcon 9 rakéta nem sokkal később egy „űrmedúzát” hozott létre.
A dízelhiányban szenvedő Egyesült Államok adminisztrációja korábban is jelezte Ukrajnának, hogy hagyjanak fel az orosz energetikai infrastruktúra támadásával.
Alig 8 óra alatt sikerült űrhajósokat felküldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Ami szép, csak éppen messze az oroszok rekordjától.
Az egyik hajtóművel akadtak problémák, ezért hozzák hamarabb vissza.
Sosem érte még el a Föld körüli pályát a Starship, ez azonban ma megváltozhat.
Magyarországon és Albániában indul a Starlink Mobile, ami a földi mobilhálózatot egészíti ki műholdas lefedettséggel.
Mindennapossá tenné az űrrakéta-indításokat a SpaceX, ebben nagy szerephez jutna az új, Starbase nevű létesítménynek is.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá az amerikai űrrakéta-indítások számának jelentős növeléséről. A Fehér Ház célja, hogy 2030-ig évente legalább ezer indítást és visszatérést tegyenek lehetővé, egyúttal erősítsék a magánszektort az űriparban.
A texasi Grimes megyében húzhatják fel a Terafab nevű gyárat, ami a SpaceX és a Tesla chipek és memóriák iránti óriási igényét igyekszik kielégíteni a jövőben.
Nagyjából 8690 km/h-val száguldott a Holdnak a SpaceX egyik rakétadarabka. Most kikerült róla egy tudományos videó, sőt, fény derült egy fontos kérdésre is.
