A legelterjedtebb megoldás a kereskedelmi szoftverrel történő spam-szűrés, a védekező cégek 38 százalékánál van üzemben ilyen. A 18 százalékuk a levelezőbe beépített spam-szűrőt, 13 százalékuk open source rendszereket, és szintén 13 százalékuk az internetszolgáltató által rendelkezésre bocsátott megoldásokat használja. A fennmaradó 18 százalék az anyavállalat által előírt, a tűzfalba beépített, illetve egyéb megoldásokat választ.

„A felméréseink itthon is a nemzetközi tesztekhez hasonló eredményeket hoztak. Világosan látszik, melyek a jó spam-szűrők, illetve melyek gyengébbek. A legtöbb spam-szűrőnek nevezett termék pedig egyenesen többet árt, mint használ: gyakran értékes leveleket dob el. Ez a false positive-nak nevezet jelenség pedig drágábbá tehet egy megoldást, mintha egyáltalán nem védekeznének, és lényegesen drágábbá annál, mintha egy valamivel költségesebben bevezethető, de jól működő megoldást választanának” – mondta el Nemes Dániel a Filter: max stratégiai igazgatója.

A szűrők hatására a spam-arány átlagosan harmadára esik vissza, vagyis 29,2 százalékról 9,07 százalékra, ami azt mutatja, hogy a legtöbb terméknek még a felismerési hatékonyságán is van mit javítani. A nagyobbik probléma, a false positive (vakriasztás) eseteket vizsgálva kiderült, a cégek legalább 41 százalékánál előfordult már, hogy a spam-szűrő fontos levelet minősített kéretlennek, holott ez bizonyos megoldásokkal teljesen kiküszöbölhető. Nyilvánvaló az is, hogy azok, akik szerint nem történt téves felismerés, esetenként átsiklottak efelett, vagy a fontos levél eldobása miatt nem is értesültek róla, tehát a valóságban ez az érték akár jóval magasabb is lehet.

Nemes Dániel hangsúlyozta, hogy hiba a spam-szűrő kiválasztásakor az árat vagy az antivírus-piacon elért nevet tekinteni elsődleges szempontnak. Magyarországon az öt szerinte vezető spam-szűrő technológiából háromhoz bhozzá lehet jutni. A vásárlás előtt azonban érdemes kipróbálni az alkalmazásokat.