Ovcsarov már be is mutatta terveit, amelyeket Veliki Preszlavban szeretne megvalósítani. Ez volt Nagy Simeon (893-927) fővárosa. Az uralkodás idejének dátumából is látszik, hogy Simeon a magyar Honfoglalás idején uralkodott Bulgáriában, tehát Árpád fejedelem kortársa volt.

Nikolaj Ovcsarov édesapjával együtt álmodta meg a projektet, amelynek során 1:10 arányú kicsinyített mását építenék fel Simeon cár palotájának. Azt szeretnék, hogy a turisták számára is vonzó célpont legyen Preszlav, és szeretnék érzékeltetni a középkori nagy bolgár birodalom jelentőségét is. Ovcsarov terve hatmillió bolgár levába kerülne, ami körülbelül 3 millió eurónak felel meg. A helyi önkormányzat máris támogatja az ötletet, amihez EU-pénzt várnak.

Simeon cár eredeti palotáját is szeretnék megőrizni az utókornak a bolgár régészek. Ebből ugyan már csak romok láthatóak, de restaurálni akarják a maradványokat, akárcsak az egykori királyi bazilika romjait. A cár palotája a XIX. századig viszonylag épségben úszta meg a történelem viharait, ám ekkor a - Bulgáriát azidőtájt birtokló - törökök elbontották az épület nagy részét, és a köveket a Várna és Rusze közötti vasútvonal, az első török birodalmi vasút építéséhez használták fel.

© MTI - Honéczy Barnabás

Birodalom Budapestig?

A Novinite szerint Nagy Simeon arról volt híres, hogy Bulgáriát Konstantinápolytól Budapestig terjesztette ki. Valójában persze Budapest ekkor még nem létezett, ám a bolgár birodalom határa tényleg nagy valószínűséggel a mai magyar fővárosnál ért véget.

A Pest elnevezés ugyanis bolgárul barlangot, kemencét jelent. A szó eredetileg egyébként Budára vonatkozhatott, a németek ugyanis alighanem a bolgár szó nyomán nevezték el Ofennek Budát. (az Ofen szó is kemencét jelent).  A magyar Honfoglalás viszont korántsem Simeon nagyságát bizonyítja, hiszen éppen Árpád fejedelem vezérletével szorították ki a magyarok a Kárpát-medence közepéről az ott élő szlávokat. Hogy ezek közül mennyi volt a bolgár, és mennyien voltak más szláv népek, ezt nehéz utólag meghatározni.