Míg korábban a mindenkori kormánypártok és az ellenzék igyekezett közös nevezőre jutni a határon túli magyarok ügyeiben, ekkor megbomlott az addig úgy-ahogy működő konszenzus, és a 2004. decemberi, kettős állampolgárságról szóló népszavazás ezt csak megerősítette. A kormány kezdeményezésére megszűnt a magyarországi és határon túli pártokat tömörítő Magyar Állandó Értekezlet is. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyet a parlament égisze alatt szervezett Szili Katalin házelnök, meglehetősen súlytalan szervezet maradt.
Az utóbbi években jelentősen könnyítette a kormány a határon túli magyarok letelepedését. A schengeni rendszer miatt az ukrajnai és szerbiai magyarok anyaországgal való kapcsolattartása megnehezedett, amit egyedi vízumpolitikával és a kishatárforgalmi beutazási lehetőség újbóli bevezetésével igyekezett kezelni a kormány. Tavaly óta Szerbia állampolgárai is vízum nélkül közlekedhetnek az EU-ba.
A magyar költségvetés továbbra is évi 5 milliárd forinttal támogatja a státustörvény alapján a határon túli fiatalok oktatását. Emellett a magyar állam részt vesz több, magyar nyelven tanító felsőoktatási intézmény fenntartásában, így állja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem költségeinek nagy részét, egyéb támogatásokat pedig pályázat útján folyósít a Szülőföld Alapon keresztül.
