Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén jelentette ezt be az évértékelő beszédében, amivel mindenkit meglepett.
Kisebb diplomáciai kavarodást okoztak Ursula von der Leyen szavai, aki az EP-ben elmondott évértékelő beszédében társult tagságot ajánlott Kanadának – derül ki a Politico cikkéből.
A zavar elsődleges oka az, hogy az Európai Bizottság elnöke elfelejtett erről a tagállamokkal egyeztetni, a másodlagos oka meg az, hogy senki nem tudja, hogy mi az a „társult tagság”, ugyanis ilyen státusz az unióban egyelőre nem létezik, így ennek az esetleges keretei sem világosak.
A történet csak még rejtélyesebbé válik, ha hozzávesszük azoknak a diplomatáknak a beszámolóit, akik elmondták a lapnak, hogy ez a kérdés fel sem merült von der Leyen és az uniós államok nagyköveteinek részvételével nemrég tartott vacsorán, mi több, a „társult tagság” kifejezés nincs benne a beszéd azon leiratában sem, amit korábban megküldtek a tagállamok kormányainak.
Az EU egyszerre éli történetének egyik legerősebb és egyik legbizonytalanabb időszakát – mondta évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke. Beszédben kitért a magyarországi változásokra, és felajánlotta, hogy Kanada legyen az EU első Európán kívüli társult tagja.
Ráadásul nem sokkal azután, hogy von der Leyen elmondta a beszédét, láthatóan behúzták a féket a kanadaiak is, nagyon figyeltek a reakcióikban arra, hogy sem EU-csatlakozásról, sem „társult tagságról” ne beszéljenek, helyette az unióval kötendő erős szövetséget, meg egyedülálló partnerséget emlegettek.
Nem volt elégedett von der Leyen ötletével a német kormány szóvivője, Stefan Kornelius sem, aki kijelentette, hogy Kanada egy különösen közeli partnere Európának és Berlin nyitott arra, hogy a szövetség új formáit is kipróbálják, de ezt a „társult tagság” dolgot érdemes volna még egyszer átgondolni.
Képünkön Mark Carney kanadai miniszterelnök hallgatja Ursula von der Leyen évértékelő beszédét az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Forrás: Jean-Christophe VERHAEGEN / AFP
