Megemelte az amerikai Federal Reserve (Fed) az irányadó kamatot, így miután öt egymást követő kamatdöntő ülésen nem nyúltak hozzá a kamatokhoz, ezúttal 3,5–3,75 százalékról 3,75–4 százalékosra vitték fel azokat.
Ez 2023 óta az első alkalom, hogy kamatot emeltek.
Ezúttal a szokásosnál nagyobb volt a bizonytalanság, vajon mit léphet a Fed. A CME Group modelljében, ami azt mutatja, a különböző kamatszintekre mekkora az esély, gyakran 99 százalékos valószínűséggel előre megmondják, mi történik, ezúttal a döntés előtt 92,7 százalék esélyt adtak az emelésre, 7,3-at arra, hogy a Fed szinten tartja a kamatot. Két hónapja ilyenkor még nagyobb volt a bizonytalanság, de akkor még csak 34 százalék esélyt láttak az emelésre.
Az emelésre adott esélyszázalék akkor ment először 50 százalék fölé, amikor Kevin Warsh Fed-elnök egy augusztus végi beszédében figyelmeztetett arra, hogy ha az infláció nem mutatja javulás jeleit, akkor a jegybankároknak „lesz dolguk”. Utána még tovább nőtt ez a valószínűség, a 90 százalékot pedig akkor lépte át, amikor múlt pénteken kiadták a legújabb inflációs számokat.
Magyarország számára mindez azért lehet fontos, mert az elmúlt hónapokban segítette a forintot, hogy az itteni kamatszint jóval az amerikai fölött volt.
Ha a dollár és az euró kamatai alacsonyak, akkor a befektetők szívesebben fordulnak az olyan országok devizái felé, amelyek egy kicsit magasabb kamatot kínálnak – a forint ilyen volt, még az MNB nyári mini kamatvágási ciklusa után is. De minél magasabb a dollár kamata, annál kisebb a távolság az amerikai és a magyar kamatszint között, azaz szűkül a különbségből fakadó előnyünk.
Különböző címletű dollár bankjegyek.
Bibek Raj Giri / NurPhoto / AFP
A baj tényleg egyre nagyobb az Egyesült Államokban. Az infláció 3,4 százalékosra nőtt – ez az ottani elvárásokhoz képest kimondottan magasnak számít, a hivatalos cél 2 százalék –, és ami még kellemetlenebb, már szó sincs arról, hogy csak az energiaárak változása okozza ezt. Az iráni háború miatti energiakrízis az amerikai gazdaság egyre több szegmensébe átterjedt és egyelőre nincs jele annak, hogy a helyzet egyhamar javulna.
Az idén hivatalba lépett Warsh ugyan Donald Trump pártfogoltja és támogatója, de a döntéseket nem ő egyedül hozza. A kamatokról egy tizenkét tagú tanács szavaz, benne a Fed kormányzótanácsának 7 tagjával, továbbá a 12 regionális tartalékbank közül ötnek a vezetőjével. Márpedig közülük többen is kijelentették már korábban, hogy itt az ideje egy emelésnek.
Néhány hónappal ezelőtt Donald Trump még vehemensen kritizálta a Fedet a szerinte túl magas kamatok miatt, annyira, hogy megpróbálta a testület egy tagját idő előtt kirúgatni – végül ezt a kísérletét a bíróság állította meg. Az amerikai elnök alacsony kamatokkal szerette volna pörgetni a gazdaságot – korábban a még a vele szimpatizáló jegybankárok szerint is irreális 1 százalékos kamatszintről beszélt –, de a Fed már az energiaválság előtt is attól tartott, hogy a túl gyors vágás felpörgetné az inflációt. Most, hogy a tankolás és az áruszállítás árai is nőnek, ez pedig egyre több termék drágulásában meglátszik, a kormányon lévők is egyre inkább amiatt aggódnak, hogy a novemberi félidős választáson nehogy a drágaság miatt büntessék őket. Trump viszont a mostani döntés előtt is azt jelezte, hogy az alacsony kamatok tetszenének neki, mert azzal a hitelek kamatai is lentebb maradnak.
https://hvg.hu/360/20260509_202619-kevin-warsh-fed-uj-elnoke-kontur-hvg
