A csonka kuratóriumokat 2002-ben feltöltötték, ám azok sokszor képtelenek voltak kétharmados többséggel vezetőket választani a közmédiumok élére. Kondor Katalin 2005-ig a közszolgálati rádió elnöke maradhatott, posztjára csak egy évvel később, ötödik nekifutásra sikerült megválasztani a közrádiót azóta ráncba szedő Such Györgyöt.
Az MTV Rudi Zoltán 2008. márciusi távozása óta vezető nélkül működik, a hetedik elnöki pályázat van folyamatban. A 2009-ben új székházba költözött köztévé az évente beleölt 20-30 milliárd forint közpénz dacára az anyagi csőd szélére sodródott. Az ORTT a határidő előtt két évvel, 2005-ben, változatlan feltételekkel, 2012-ig meghosszabbította a két országos kereskedelmi televízió koncessziós szerződését. A kereskedelmi rádiók pályázatán viszont jogsértő elbírálás után a Fideszhez és az MSZP-hez közeli médiabirodalmak csatornái, a Class és a Neo nyerték el a Danubius és a Sláger frekvenciáit. Tiltakozásul lemondott Majtényi László, az ORTT hatósági és pénzosztó működésében törvényességet követelni igyekvő elnöke. A pártok szakpolitikusai 2008-ban konszenzussal kidolgozták ugyan az új médiatörvényt, ám az végül nem került az Országgyűlés elé.
Mindezzel párhuzamosan az ellenzék magántőkéből fokozatosan kiépítette sajtóhátterét. A 2002-es választási vereség utáni orbáni előfizetési felhívás nyomán megugrott példányszámokra alapozva létrejött a Magyar Nemzet–HírTv–Lánchíd rádió-hármas, aztán az utóbbi 2009-ben átkerült az egykori Orbán-tanácsadó Fellegi Tamás új cégcsoportjába a Heti Válasz és a Class FM mellé. Az utóbbi néhány évben Széles Gábor nagyvállalkozó milliárdokat fektetett a Magyar Hírlap–Echo Tv-párosba. A politikai lapok iránti érdeklődés ugyanakkor 2002 óta folyamatosan csökken, a közönség – az internet mellett – egyre inkább az ingyenes lapokból tájékozódik, és a bulvárkiadványokra költ.
