Kezdik megkedvelni a hazai befektetők a certifikátokat, tőzsdei szlengben: certiket. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a német elnevezésükön meghonosodott – magyarra tanúsítványként fordítható – konstrukcióra (lásd Követők című írásunkat) tavaly közel duplaannyi, 37 milliárd forint értékű üzlet köttetett a Budapesti Értéktőzsdén, mint 2008-ban tizenegy hónap alatt. Ennél – igaz, sokkal – nagyobb, 5138 milliárdos értékben csak a hazai részvények cseréltek gazdát 2009-ben, ám azok kereskedelme stagnált a 2008-ashoz képest, míg a befektetési jegyek adásvétele 10,8 milliárd forintot tett ki.
A 2008. februári magyarországi debütálás óta 131 certifikátot vezettek be a BÉT-re, jelenleg 38 sorozat fut – tájékoztatta a HVG-t Mohai György, a tőzsde vezérigazgatója. A legtöbb üzlet a frankfurti részvényindexet, a DAX-ot, illetve az olajat követő, turbó – tőkeáttételes – certikre született. Előbbi népszerűségét Mohai a német piac közelségével magyarázta, utóbbiakét pedig azzal, hogy az olaj világpiaci árának hektikus ingadozásán sokat lehetett keresni – igaz, bukni is. Ám ez utóbbi eshetőség nem volt riasztó, erre bizonyíték, hogy sokan keresték a magas tőkeáttételű (a befektető számláján lévő pénznél nagyobb értéket képviselő) úgynevezett turbócertiket – közölték a HVG-vel az Ersténél.
Az idei év még inkább a certifikátoké lehet – jósolják a Raiffeisennél. Arra számítanak ugyanis, hogy a csökkenő forintkamatok mellett egyre több befektető fordul majd a tőzsde felé. Mivel azonban a részvényárfolyamok további emelkedése kérdéses, nőhet a kereslet a stagnálás vagy áresés esetén is haszonnal kecsegtető certik iránt. A slágertermékek a Raiffeisennél – az aranyat és az olajat megelőzve – már eddig is legnépszerűbb bónuszcertik lehetnek, amelyek az OTP és a Mol, valamint a régió blue chip (azaz legnagyobb forgalmú és piaci értékű) részvényeinek árfolyamváltozásán alapulnak. A bankok által többnyire fél–egy éves futamidővel kibocsátott papírok garantálják, hogy lejáratkor előre meghatározott összeget, azaz bónuszt fizetnek – ha a követett termék árfolyama a futamidő alatt egyszer sem süllyed egy küszöbérték alá. Ha mégis, akkor ugrik a bónusz, a papír árfolyama egy az egyben az alaptermékét képezi le, anélkül hogy az utána járó pluszjövedelmekből (a kamatokból, illetve az osztalékokból) a befektető részesedne. Ezekről ugyanis a bónuszcertik megvásárlójának eleve le kell mondania.
A Raiffeisen Centrobank euróban kibocsátott OTP-bónuszcertije 6400 forintnak megfelelő euró kifizetését ígéri – ez éves szinten 26,77 százalékos hozamot jelent –, feltéve, hogy a szeptemberi lejáratig a bankpapírok árfolyama egyszer sem zuhan 2900 forint alá. Ennyire olcsón utoljára tavaly május közepén forgott az OTP-részvény. Ha bekövetkezne a nagyfokú leértékelődés, akkor lejáratkor az OTP aznapi záróárfolyamának megfelelő eurót kapna a befektető. Az Equilor Befektetési Zrt. jelenleg három, egyenként tíz százalék feletti éves euróhozammal kecsegtető certit ajánl. A Magyar Telekomé a szeptember közepi lejáratkor 790 forintot ér, ha a múlt pénteken 699 forinton zárt MTelekom-részvények árfolyama nem esik 400 forint alá. Az osztrák OMV a múlt hetet 27,76 eurón befejező részvényeinek 2011. január 21-éig nem szabad 19 eurónál alacsonyabban gazdát cserélniük, hogy a certi tulajdonosa megkapja a 34 eurós bónuszt. A német Deutsche Telekomra alapított certi megvásárlójának pedig azt kell kiszurkolnia, hogy 2010 szeptemberéig ne legyenek 6 eurónál olcsóbbak a múlt pénteken 9,42 eurót ért távközlési részvények, ez esetben ugyanis 13,5 euró üti a markukat.
A bónuszcertik népszerűségét a szakemberek azzal magyarázzák, hogy azok vásárlása kisebb kockázatot jelent, mint ha valaki közvetlenül tenné pénzét az általuk lekövetett termékbe. A certiket egyébként nemcsak a jegyzési időszak alatt lehet megvásárolni, hanem a futamidő alatt bármikor a tőzsdén vagy azon kívül, és az értékesítéssel sem kell megvárni a lejáratot. Ha valaki a bónuszcertik által követett részvény árfolyamának zuhanása láttán azt feltételezi, hogy az a bónusz kifizetéséhez kötött alsó értéknél lejjebb megy, akkor kiszállhat a befektetésből.
A bónuszcertik egyelőre csak eurós változatban kaphatók. Így ha a forint esetleg túlságosan megerősödik, a befektető eurója a lejáratkor akár annyival kevesebbet érne, hogy ez elviszi a bónuszhozamot. Hogy e rizikó megszűnjön, az Equilor – Magyarországon elsőként – forintalapú certifikátok forgalmazását tervezi, közölte a HVG-vel Nagy Bertalan vezető befektetési tanácsadó. Így e certit is el lehet majd helyezni a 3 év után a forrásadó felének megspórolását, 5 év után pedig teljes adómentességet ígérő tartós befektetési számlákon (HVG, 2010. január 9.).
A változatos termékpaletta ellenére egyelőre szűk a befektetői kör – számoltak be a Raiffeisennél. Jellemzően tehetős úgynevezett private banking ügyfelek adnak megbízást certik adásvételére, akik egyébként is aktívak, nemcsak a magyar, hanem a külföldi pénz- és tőkepiacokon is. Az Ersténél elsősorban a hazai spekulánsok és kisbefektetők keresik a certiket, mondván, azokkal könnyen és olcsón kereskedhetnek eddig elérhetetlen külföldi részvényindexekkel, devizapárokkal, sőt árupiaci termékekkel és a német 10 éves államkötvénnyel is. A termék fokozatosan a kisebb pénzűek körében is népszerűvé válhat, ennek a forgalmazók szerint egyelőre a certik alacsony ismertsége az akadálya. Ugyanakkor az is rostáló tényező, hogy a 40 eurós, illetve a kötésérték legalább 1 százalékát kitevő tőzsdei díj miatt ezer eurónál kevesebbet nem érdemes certikbe fektetni.
CSABAI KÁROLY
