Patai Mihály, Mohai György, Kapolyi József és Lantos Csaba
„Nem tudom, hogy most 1852-ben vagy 1866-ban vagyunk-e, de azt pontosan látom, hogy 1867 mind közelebb kerül” – érzékeltette a helyzetet a kiegyezésre utaló történelmi párhuzammal Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnöke a hazai börze múlt pénteki éves közgyűlésén. Megjegyzését az ihlethette, hogy a BÉT osztrák fő tulajdonosai, a Central- and Eastern European Stock Exchange Group AG (CEESEG – 50,5 százalék), valamint a bécsi tőzsde értéktára és elszámolóháza, az Oesterreichische Kontrollbank AG (18,3 százalék) és a magyar részvényesek között éles vita alakult ki. Az osztrákok azt szeretnék, ha a CEESEG többségi tulajdonában lévő négy kelet-közép-európai tőzsde, a bécsi, a budapesti, a ljubljanai és a prágai ugyanazt a kereskedésis rendszert használná, a Bécsben és a világ számos pontján már most is működő német Xetrát. Ezzel szemben a magyar kisebbségi tulajdonosok a jelenlegi, kétségkívül egyedi MMTS nevű szisztéma megtartása mellett kardoskodnak, attól tartva, hogy a rendszerváltás egy sor hazai befektetési szolgáltató bevételeinek megkurtításával járhatna. Velük ellentétben a bécsiek a tőkepiac bővülését várják a nemzetközileg könnyebben elérhető kereskedéstől.
A Wiener Börse 2008 júniusában szerezte meg a hazai tőzsde – korábban az osztrák bankok kezében lévő – többségét. Első embere, Michael Buhl hamar világossá tette: céljuk az összes kelet-közép-európai börze közös irányítás alá vonása, hogy ezáltal növeljék azok súlyát a nemzetközi tőkepiacokon. A tőzsdén kívüli forgalom ugyanis az értékpapír-kereskedés közel egyharmadát teszi ki, s ennek börzére tereléséért versenyeznek egymással a különféle kereskedési helyszínek és cégek. Idén januárban, a Wiener Börse vezetésével meg is alakult a regionális tőzsdeszövetség, a CEESEG, amely a Kelet-Közép-Európában zajló teljes részvényforgalom kétharmadát, a piaci kapitalizációnak pedig a felét mondhatja magáénak. A BÉT kisebbségi tulajdonosai – élükön Pál Árpáddal, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatójával – azt állítják, az újságokból értesültek Budapest csatlakozásáról, valamint arról, hogy az osztrákok a BÉT jelenlegi értékpapír-kereskedési rendszerét felváltanák a sajátjukéval, a Xetrával. Ez utóbbi több mint 250 cég és 4800 bróker által működtetett nemzetközi kereskedési rendszer, amelyet a befektetők 18 európai és egy közel-keleti országból közvetlenül érhetnek el. A Wiener Börse által 97,5 százalékban tulajdonolt ljubljanai tőzsde idén szeptemberben már át is veheti e rendszert, Budapesten és Prágában azonban még kérdéses a bevezetés dátuma.
Az osztrákok azt várják a Xetrától, hogy annak meghonosítása új piaci szereplőket csalogat Magyarországra, például olyan német bankokat és brókercégeket, amelyek tagjai a bécsi tőzsdének, Budapesten azonban még nem üzletelnek. Ezáltal élénkülhet a pesti tőzsde forgalma, ami növelheti a likviditást, a külföldi brókerházak tömeges bekapcsolódása a kereskedésbe pedig azért lenne előnyös a befektetőknek, mert csökkentené a tőzsdézés költségeit – szólnak az osztrák érvek.
A magyarországi befektetési szolgáltatók azonban attól tartanak, hogy az új piaci szereplők belépése miatt ők búcsút inthetnek a forgalom legalább háromnegyedét adó nemzetközi intézményi befektetők megbízásainak, s a hazai lakossági üzletekből kell megélniük. Ráadásul a kereskedési rendszer lecserélése miatt költségekbe kell verniük magukat. Tiltakozásul több befektetési szolgáltató a négy legnagyobb hazai részvénykibocsátóval – a Mollal, az OTP Bankkal, a Magyar Telekommal és a Richterrel – karöltve tavaly ősszel levelet írt a BÉT igazgatóságának, bizonygatva, hogy a Xetra bevezetésének nem lesz semmi előnye a befektetők számára, hiszen a hazai brókercégeken keresztül már ma is meg lehet vásárolni az Európában forgalmazott valamennyi részvényt. Vitatták a változás forgalomnövelő hatását is, mondván, egyáltalán nem biztos, hogy a befektetők az azonos ágazatba – a bankszektorba, az olajiparba, a távközlésbe vagy a gyógyszergyártásba – tartozó részvények közül pont a magyarokat részesítenék előnyben.
Bár az osztrákok által mindenekelőtt a vitatkozó felek közötti konszenzus megteremtése céljából delegált Patai – az olasz UniCredit magyarországi leányának első embere – már többször kijelentette, hogy a magyar tőzsdetulajdonosok beleegyezése nélkül semmilyen változás nem képzelhető el, a múlt pénteki fejlemények ennek ellentmondani látszanak. Hiába javasolták a kisebbségi részvényesek annak bevételét a BÉT alapszabályába, hogy legalább 85 százalékos többségre – azaz az ő beleegyezésükre is – legyen szükség a kereskedési rendszer megváltoztatásához és a BÉT valamely nemzetközi tőzsdei szövetséghez való csatlakozásához, a CEESEG képviselője nemmel szavazott.
Az pedig szokatlan udvariatlanság, hogy elutasították a Lantos Csaba, az OTP egykori vezérigazgató-helyettese által elnökölt felügyelőbizottság ügyrendjének módosítását is – amely a BÉT és a bécsi tőzsde, illetve annak leányvállalata közötti, 10 millió forintnál nagyobb értékű üzleteket az fb ellenjegyzéséhez kötötte volna –, holott erre a közgyűlés előtti fb-ülésen az osztrákok már áldásukat adták. A HVG információi szerint az osztrákok arra hivatkoznak, hogy a tulajdonosi csoportokkal folytatott tárgyalásaik közepén semmiben nem kívánnak előzetesen változtatni a status quón, és Patai is újra elkötelezte magát a konszenzusos döntések mellett.
A BÉT-tulajdonos hazai brókercégek korábban azzal kacérkodtak, hogy a nagy részvénykibocsátókkal és a régió legjelentősebb tőzsdéjével, a tavaly decemberi sikertelen privatizáció miatt még állami tulajdonú varsóival karöltve ellenbörzét hoznak létre – amit egy 2008 végi törvénymódosítás még meg is könnyített –, ennek azonban ma már kicsi a realitása. Egyrészt a két legnagyobb tőzsdei cég, az OTP és a Mol vezetői azóta bekerültek a BÉT igazgatóságába, másrészt a részvénykibocsátóknak édes mindegy, hol forognak a papírjaik, még ha presztízsveszteségként élték is meg múlt pénteki leszavazásukat. Őket mindössze az foglalkoztathatja, mi lesz a jelenleg forgalomképtelen BÉT-részesedésükkel. Patainak a közgyűlésen tett lelkesítő megjegyzéséből – miszerint ő már látja a kiegyezés útját mind a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-vel, mind a kisrészvényesekkel kapcsolatban, ilyesmiről megállapodni és arról tájékoztatni azonban tulajdonosi feladat – a kisebbségi tulajdonosok arra következtetnek: papírjaikat Bécs kész becserélni CEESEG-részvényekre. Ezzel végképp elhárulna az akadály a Xetra budapesti bevezetése elől, a kisbefektetők pedig a mostaninál likvidebb papírral rendelkezhetnének. Korántsem mindegy azonban, milyen lesz a cserearány. Van például, aki csak akkor hajlandó cserélni, ha az osztrákok 37 euróért számítják be BÉT-részvényei darabját, azaz annyiért, amennyit a bécsi tőzsde fizetett 2008 nyarán három osztrák bank magyar tőzsdepakettjéért.
CSABAI KÁROLY
