A járműipart életben tartó roncsprémiumprogramhoz hasonló, ezúttal az építőipart támogató tervezettel állt elő a napokban Barack Obama amerikai elnök. A képviselőház által még el nem fogadott javaslat értelmében az amerikai háztulajdonosok 3000 dollárig terjedő pénzvisszatérítést kaphatnak, ha legalább húsz százalékkal csökkentik otthonuk energiafelhasználását. Az amerikai kormányzat 6 milliárd dollárt különít el erre a célra, és arra számít, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően gyorsabban tér magához a globális válság által igencsak megrendített építőipar (lásd Keresik az utat című írásunkat az 54. oldalon).
A „zöld szektor” az USA-ban, az építőipar egészével ellentétben, tavaly is növekedett, az idén pedig – a fenntartható építészet egyik szaktekintélyének számító Jerry Judelson becslése szerint – legalább ötvenszázalékos fellendülés várható. Az országban az idén mintegy 40 milliárd dollárt fordítanak energiatakarékos házak építésére, illetve a korábban emeltek „kizöldítésére”, ami azt jelenti, hogy az építészeten belül a környezettudatos alágazat piaci részesedése elérheti a tíz százalékot.
Míg az USA-ban már a lakóházak jó része is az új környezetkímélő szabványok szerint készül, Európában inkább az új középületek dicsekedhetnek takarékos energiafelhasználással. A környezetvédelemben hagyományosan erős államok – Németország, Hollandia és Nagy-Britannia – ezen a területen is vezető pozícióban vannak. Németországban több ismert épület – egyebek mellett a Lufthansa légitársaság frankfurti székháza – számít igazán zöldnek, s jó példával jár elöl a szövetségi parlament, a Bundestag épülete is. A kupolájában 360 tükör irányítja a napfényt az ülésterembe, s a központban lévő óriási kürtő nem hagyja elszökni a meleget, így jelentősen csökkentek a fűtési költségek.
Az Európai Unió ugyan már 2002-ben elfogadta az épületek energiafelhasználását szabályozó direktívát, a tagállamok jó része, köztük Magyarország azonban – bár erre 2006 lett volna a végleges határidő – nem építette be teljesen a törvénykezésbe. Az előírás lényege, hogy az új, illetve felújított épületeknek meg kell felelniük az energiakibocsátási előírásoknak, a hatóságoknak pedig rendszeresen ellenőrizniük kell a beszerelt fűtő- és légkondicionáló berendezések működését. Az EU 2004-ben beindította a zöld épület programot – és az Európai Bizottság brüsszeli székházának „kizöldítésével” maga is példát mutatott –, melynek célja, hogy a beruházók önkéntes alapon növeljék a megújuló energiaforrások részesedését az új középületek fűtésében és hűtésében. A programra részben azért van szükség, mert a bérbeadás céljára emelt házak építtetői általában nem érdekeltek a környezettudatos megoldások alkalmazásában, mivel a bérlők az olcsóbb hagyományos épületeket részesítik előnyben. Pedig az ingatlanok fenntartása számít a legnagyobb környezetterhelésnek: az épületek felelősek az energiafelhasználás több mint kétötödéért, az építőipar fogyasztja el az ivóvíz nyolcadát, a szemét közel húsz százalékát pedig a bontási törmelék teszi ki.
Robert H. Donkers, az Európai Unió washingtoni képviseletének egykori környezetvédelmi küldötte szerint Amerikában, illetve Európában nem pontosan ugyanazt értik zöld vagy fenntartható építészeten. Az Újvilágban az energiatakarékosságon van a hangsúly, míg Európában fontos szerep jut annak is, hogy az építkezés során környezetkímélő anyagokat használjanak, s hogy a szén-dioxid-kibocsátás visszafogására növeljék a szél- és a napenergia részesedését.
Szakértők szerint a zöld hullám terjedésében az is közrejátszik majd, hogy az energiaárak emelkedésével Európában, valamint Ázsiában is ugrásszerűen nőni fog azok aránya, akik utólagos beruházásokkal csökkentik otthonuk energiafelhasználását. Ugyancsak fontos, hogy ahogy világszerte fogy a víz, úgy válnak majd egyre népszerűbbé az esővíz befogását, illetve a még felhasználható, enyhén szennyezett vizet újrahasznosító rendszerek. Hosszabb távon pedig egyre nagyobb lesz az olyan házak aránya, amelyek – a tökéletes hőszigetelés, a hőszivattyúk, a napkollektorok, illetve a házi szélerőművek révén – legalább annyi energiát termelnek, amennyit elfogyasztanak.
