Uniós és azon kívüli államok titkosszolgálatait is foglalkoztatja a marokkói Bhasil Mohammed személye, akinek a tulajdonába került az É.B.SZ.K. 2004 Kft., a választási informatikai rendszert fejlesztő Idom 2000 Zrt. alvállalkozója – értesült külföldi forrásból a HVG. „Államtitok” – hárította el a Nemzetbiztonsági Iroda illetékese a HVG kérdését, vizsgálja-e az ügyet a Nemzetbiztonsági Hivatal. Csupán annyit közölt, hogy az Idom nem szerepel „a nemzetbiztonsági védelem alatt álló objektumok” listáján. Elvileg nemzetbiztonsági átvilágításon sem kellett átesnie, sem neki, sem az É.B.SZ.K. Kft.-nek ahhoz, hogy a 2006-os választási informatikai rendszeren dolgozhasson. Csak azokat a cégeket kötelező ugyanis ellenőrizni, amelyek biztonsági szempontból kiemelt kormányzati projekteken dolgoznak, és amelyek megrendelője ezért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától felmentést kap a közbeszerzési eljárás alól. A választási informatikai projekt azonban nem ilyen, hanem közönséges közbeszerzéssel zajlik.
Az LMP és a Jobbik egyaránt firtatja, tudja-e a magyar kormány, kicsoda Bhasil Mohammed, birtokában van-e cégének a választási rendszer forráskódja, és hogy biztonságos-e a választási rendszer. Nyílt levelére az LMP a kancelláriától nem kapott választ, és hiába kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága összehívását is. Csupán az informatikai projektet megrendelő állami Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) szögezte le közleményben, hogy informatikai rendszerei biztonságosak. Továbbá közvetítette az Idom neki tett nyilatkozatát, miszerint a fővállalkozónak a tulajdonosváltás, azaz Bhasil Mohammed színre lépése óta nincs kapcsolata az É.B.SZ.K.-val. Egyebekben pedig alvállalkozói tevékenysége során az É.B.SZ.K. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer működését befolyásolhatná.
Arra nem tér ki a közlemény, hogyan és mikor vágta el a kapcsolatot az Idom az É.B.SZ.K.-val. A vállalkozói szerződésben ugyanis az szerepelt, hogy az általa kifejlesztett szoftverek szerzői joga az É.B.SZ.K.-t illeti, vagyis azok továbbfejlesztéséhez szükség lenne magára a cégre – vagy a beleegyezésére. Meglehet, a KEK KH nem is tudott az É.B.SZ.K.-ról, legalábbis a HVG-nek az Idom-bedolgozó alvállalkozókat firtató kérdésére azt válaszolta, a cég 2006-ban az Eu-Soft New Kft.-t és a Brief-Line Zrt.-t, 2010-ben pedig csak az utóbbit jelölte meg alvállalkozójaként.
Új adalékkal szolgált az É.B.SZ.K.-ügy pénzügyi vonulatáról a Jobbik: honlapján azt állítja, birtokába került az APEH büntetőfeljelentése. Továbbá utal arra is, hogy az APEH-vizsgálat szerint a cég bankszámlájáról 1,2 milliárd forintot vettek fel készpénzben. Az APEH adótitokra hivatkozva elzárkózott a HVG kérdésétől, kezdeményezett-e adóhiány vagy bármi más miatt eljárást a céggel szemben. Nem tudni, feljelentése – ha ugyan volt ilyen – hol akadt el, mindenesetre az adócsalási ügyekben illetékes Vám- és Pénzügyőrség nem folytat büntetőeljárást.
