Kis túlzással jó, ha a kormányt megtalálja az, aki hirtelen felindulásból új luxusautóba ül át egy több évtizedes járgányból. A vezetőt tájékoztató információk kifinomulsága egy-egy jobb autóban már fényévekkel meghaladja a korábban megszokott kijelzők lehetőségeit. Nem is beszélve arról, hogy a mechanikus konzolokat is felváltották a digitális tft-lcd kijelzők, amelyek egy-egy kiegészítő ablakában a navigációs rendszer, illetve a fedélzeti számítógép adatait olvashatjuk le például a pillanatnyi fogyasztásról, a benzintank kiürüléséig megtehető távolságról vagy éppen kedvenc rádióadónkról.
Head-up kijelző egy vadászgépben
Persze a műszerfal nem ér véget a kormánykeréknél. Ma már gyakran a középkonzolra is szerelnek a sofőr figyelméért esdeklő kijelzőt, amelynek segítségével könnyen és gyorsan – a két első ülés között elhelyezett szabályozó gomb nyomogatásával – be lehet állítani a vezető és az utas üléseit. Mi több, így lehet vezérelni a belső világítást, az automata zárat, a külső tükröket, de még a biztonsági rendszert is. Az már csak ráadás, hogy a jobb felszereltségű verdákban a kijelzőn még a tolatókamera által közvetített kép is megjelenik.
...és egy BMW-ben
Kisebb különbségektől eltekintve a prémium márkáknál általában megtaláljuk a hasonló funkciókat ellátó kütyüket. Számítógép és komplett elektronikus hálózat vezérli az okos kényelmi és biztonsági szerkezetek működését, nemritkán 70-80 vezérlőegységgel, helyenként fénykábeles adatátvitellel. Az autóban lévő központi agy a legmodernebb kocsikban más rendszerekkel együttműködve képes e-mailt küldeni, rácsatlakozni az internetre, sőt aktívan segít a tájékozódásban.
Számos technológia a katonai fejlesztésekből szivárgott át. Ilyen például az úgynevezett head-up display, amelynek a know-how-ját a vadászrepülőgép-tervezőktől vette át a járműipar. Az eljárás lényege, hogy egy szerkezet a speciális eljárással készült szélvédőre vetíti ki a műszerfal fontosabb adatait, így a vezető közvetlen látómezőjébe kerülnek a számára fontos információk. Szakértők szerint ez komoly előrelépés az aktív biztonság területén.
Az sem volt általános azelőtt, hogy az autó különféle teendőkre figyelmeztesse a vezetőt – sőt akár meg is tegye helyette a szükséges lépéseket. Korábban legfeljebb tudományos-fantasztikus írásokban volt képes egy járgány gondoskodni a saját maga javításáról. Ma már ilyesmire is akad példa. Egy-egy luxusautó fedélzeti számítógépe, ha például közeleg a szerviz által ajánlott olajcsere ideje, érzékeli ezt, majd gazdáját megelőzve kapcsolatba lép a márkaszervizzel, és bejelentkezik egy kisgenerálra.
Az utóbbi néhány év fejlesztése a sávváltást – lényegében előzést – segítő rendszer. Ennek lényege, hogy a hátsó lökhárítóban egy radar figyeli a visszapillantó tükör holtterét, s ha ott valami akadályt érzékel, a tükörbe épített kijelző villogni kezd, amivel egy időben – legalábbis a legújabb 5-ös BMW-kben – egy aszinkron motor rázni kezdi a kormányt. Ugyancsak kormányrázással figyelmeztet az autó, amikor a fáradt vezető sávelhagyásra készül, vagy már át is ment a szemben lévő sávba. Itt is kamera figyeli az utat, s jelzést küld, ha a kocsi bizonyos szögben közelít a sávelválasztó felfestéshez.
A sebességhatár-kijelzés rendszere folyamatos információval szolgál az éppen használt útszakaszra érvényes sebességhatárról. A belső tükör környezetében elhelyezett kamera ugyanis folyamatosan figyeli az út szélén megjelenő táblákat, illetve autópályán a jelzőhidak változó utasításait. Az így szerzett információkat a rendszer összeveti a navigáció tárolt adataival, és – például útépítés esetén – a megváltoztatott sebességhatárok élveznek elsőbbséget.
Létezik másfajta, radartámogatású sebességszabályzó rendszer is. Ezt az Audinál adaptive cruise controlnak hívják. A rendszer nulla és 200 kilométeres sebesség között képes alkalmazkodni az elöl haladó jármű sebességéhez, így szükség esetén akár megállásig fékezi az autót.
További esélyt ad a balesetmentes közlekedésre a nagyobb Mercedesekben és BMW-kben a személyfelismerő funkcióval bővített éjjellátó rendszer. A berendezés „szíve” egy hőkamera, amelynek mozgó videofunkciója révén a központi kijelzőn nagy felbontású kép formájában az emberek, állatok és az út szélén feltűnő, hőt sugárzó tárgyak láthatóvá válnak a fényszórók fénykévéin kívüli területeken is. A személyfelismerő – intelligens algoritmusok segítségével – kifejezetten gyalogosokat keres, akiket a megjelenített képen eltérő színnel kiemel. Amennyiben a berendezés emberek veszélyeztetését érzékeli, kiegészítő jelzéssel figyelmezteti a vezetőt. A szabályozóegység egyébként komplex helyzetelemzést is végez. Csak akkor figyelmeztet, ha a gyalogosok a jármű sebességéből, a kormányzási szögből és a pördületből kiszámított veszélyzónában vannak.
BÁNYAI FERENC
