Szavazásra várakozók a budapesti Bocskai úton
Dudás Szabolcs
A jegyzők mint a helyi választási irodák vezetői jelölték ki azokat a szavazóköröket, amelyekben az igazolással rendelkezők – vagyis az állandó lakóhelyüktől távol szavazók – voksolhattak. Az irodavezetők efféle felhatalmazását 2007 végén mondta ki az Országgyűlés, amikor módosította a választási eljárásról szóló, 1997-es törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság az előző évben alaptörvénybe ütközőnek találta az igazolásos szavazás néhány elemét. A kormány nevében Bajnai Gordon akkori önkormányzati miniszter nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely „a visszaélések megelőzése és (...) az igazolással való szavazás szakszerűbb lebonyolítása érdekében” megszüntette azt a lehetőséget, hogy az „idegenek” az igazolásukban szereplő település bármely szavazóhelyiségében voksolhassanak. A pártközi egyeztetés után, kétharmados többséggel elfogadott módosítás szerint most az irodavezető dönti el, hogy melyikben, ha pedig egy településen több egyéni választókerület van (például a nagyvárosokban, fővárosi kerületekben), akkor előbb kisorsolja azt a választókerületet, amelynek egyik szavazókörét aztán kiválasztja.
Mindezt már február elején megtették az irodavezetők, így senkit sem érhetett váratlanul, hogy hová kell mennie igazolással voksolni. Váratlanul érte viszont a kiszemelt szavazóköröket a most vasárnapi roham. Ennek egyik oka az lehetett, hogy hamarabb jelölték ki a jegyzők a helyszíneket, mint hogy tudták volna a jegyzők, hány igazolásos voksoló érkezik oda – a lakóhelytől távoli szavazásra ugyanis egészen április 9-én délutánig lehetett jelentkezni. Efféle különleges szavazókör 3174 volt az országban, ám Budapesten csak 23, vagyis kerületenként egy, s a nagyvárosokban is egy-egy.
A szabályok már a tavalyi európai parlamenti választáson is éltek, ám akkor csak 25 204-en kértek igazolást, s 3630-an vetették magukat névjegyzékbe „idegenben”, így akkor nem fulladt botrányba a voksolás. Most viszont 57 566-an váltották ki az igazolást, s végül 49 092-en iratkozhattak fel névjegyzékbe a lakóhelyüktől távol. Noha ez valamivel kevesebb, mint a voksoláson megjelentek egy százaléka, néhol többórás sorban állásra kényszerítette a választókat, s a szavazás elhúzódása órákkal késleltette az országos adatok közlését.
Az első fordulóban Budapestet 24 295-en vették célba, míg innen 10 757-en indultak vidékre. A legtöbben, 2823-an a fővárosi XI. kerületben kisorsolt 15. egyéni választókörzetbe íratták át magukat, itt Rétvári Bence (Fidesz–KDNP) már az első fordulóban győzött. A másik kedvenc célterület a XIII. kerület volt, ahol a 19. egyéni körzetben volt a kijelölt szavazókör: itt a fideszes Szalay Péter vezet Szanyi Tibor (MSZP) előtt – a különbség 429 voks.
