A recessziós szakasz lassan lezárul – erre voksoltak az országgyűlési választások előtt készült prognózisaikban az elemzők. A hét negyedévig tartó visszaesés után az idei második félévben már szerény növekedés várható – állítja például a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése, amely az év egészében stagnálásközeli állapotot feltételez. Bizakodóbb a Kopint-Tárki, amely 0,8 százalékos pluszt prognosztizál, megjegyezvén, hogy a GDP 1 százaléknál nagyobb bővülése sem zárható ki. A nála óvatosabb, mindössze 0,5 százalékos GDP-többlettel kalkuláló Pénzügykutató szerint a növekedés kedvező szerkezetben jön létre, mivel a beruházások és az export éltetik.
„A beruházások visszaesése kisebb volt, mint a többi uniós tagországban” – jellemezte a Bajnai-kormány jövőbe tekintő politikáját a Pénzügykutató múlt heti sajtótájékoztatóján Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs, hozzátéve: a fogyasztás jobban megsínylette a krízishez való alkalmazkodást. Ami pedig a külkereskedelmi termékforgalmat illeti, tavaly soha korábban nem látott mértékű, 4 milliárd eurós kiviteli többletet mutatott a mérleg. Ez az import 17 százalékos és az export 12 százalékos zsugorodásával alakult ki; ezzel szemben az idén mind a kivitel, mind a behozatal bővülni fog, a folyamat már november óta markánsan kirajzolódik. A pozitív külkereskedelmi szaldó következtében Magyarország folyó fizetési mérlege 2009-ben 186 millió eurós többletet hozott. Efféle szufficitre sem volt még példa, ráadásul a tőkemérleg az uniós támogatások jóvoltából 1,3 milliárd eurós többletet mutatott. Magyarország nettó adóssága a 2008 negyedik negyedévében mért 54,8 milliárd eurós csúcsértékről a tavalyi év végére 52 milliárd eurónyira apadt, és ez a tendencia – többé-kevésbé változatlan fiskális és monetáris politikát feltételezve – az idén is folytatódhat.
Márpedig jelentős fordulatra egyik elemző sem számít. „Konzervatív fiskális politikát folytatva megakadályozható a deficit jelentős növekedése” – véli az Ecostat. A Bajnai-kormány 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervez, és mindmáig kitart amellett, hogy ez teljesíthető. Ezzel szemben a Kopint-Tárki 4,5 százalékos deficitre számít, mivel a közösségi közlekedésben, az önkormányzati szférában és az egészségügyben tervezett megtakarítások mértékét nem tekinti reálisnak. A Pénzügykutató és a GKI egyaránt azt feltételezi, hogy az új kormány bizonyos mértékig átvállalja majd az állami vállalatok adósságait, rendbe tesz súlyosan deficites területeket, emiatt a hiány elérheti az 5 százalékot – de ennél nagyobb aligha lehet.
A válságjelenségek közül a legtartósabbnak a magas szintre szökött munkanélküliség bizonyulhat, bár az a GKI szerint a mostani 11,4 százalékról az év végére 10,5 százalékra csillapodhat. A keresetek a közszférában tavaly több mint 8 százalékot veszítettek értékükből, a versenyszférában nagyjából megőrizték vásárlóerejüket, az idén pedig már mindkét területen nőni fog a reálkereset – prognosztizálja a GKI. Ennek ellenére a háztartások fogyasztása az idén is csökken, egyebek mellett a természetbeni juttatások megnyirbálása miatt – vélik a kutatók –, a megtakarítások viszont nőnek. „A lakosság eladósodott, hitelképessége romlott. Ugyanakkor óvatosabb is lett, mert tudja, mit jelent adósnak lenni. A korábbi megszorítások idején kölcsönből igyekezett szinten tartani a fogyasztását, ez a tendencia azonban megtört” – érvel Petschnig.
Az európai mezőnyben magasnak számít a tavalyi 4,2 százalékos infláció, és várhatóan az idei sem lesz ennél szerényebb. Márciusban a fogyasztói árak 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Bár a jegybanki alapkamat a 2009. január eleji 10-ről 5,5 százalékra csökkent, a monetáris politika tovább enyhülhet. A GKI az év végére „5 százalék környékére” várja az alapkamatot, a Pénzügykutató 4,75 százalékra. Az euró éves átlagos árfolyamát a Kopint-Tárki 268 forintra, a GKI 265 forintra tippeli, sőt utóbbi úgy véli, a második félévben akár 260-ig erősödhet a magyar fizetőeszköz. Velük szemben a Pénzügykutató az év végén 274 forintos euróárfolyammal kalkulál.
