A Pentagon korhol

Ha az európai NATO-tagállamok nem járulnak hozzá több pénzzel a katonai szervezet működőképességének fenntartásához, a hidegháború utáni új amerikai politikusi nemzedék magára hagyhatja az észak-atlanti szövetséget, és visszavonhatja az Európának adott védelmi garanciákat – közölte Robert Gates amerikai védelmi miniszter a NATO brüsszeli központjában mondott múlt heti beszédében. A június végén nyugdíjba vonuló politikus úgy vélte, a NATO megosztottá vált: vannak, akik készek harcolni, viszont akadnak olyanok is, akik csak a beszédben és a békefenntartásban érdekeltek. „A történelem legerősebb katonai szövetsége 11 hete harcol Líbiában egy rosszul felfegyverzett rezsim ellen. Mégis egyes szövetségesek már kezdenek kifogyni a lőszerből, és ismét Amerikától kérnek segítséget. A távolmaradók jó része azért nincs jelen, mert hiányoznak a megfelelő kapacitások” – sorolta Gates. A NATO-országok közül csak öten – az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország és Albánia – költenek a GDP két százalékánál többet védelemre. Magyarországon az idén a GDP egy százaléka alá eshetnek a katonai kiadások: a tavalyi 308 milliárd forint helyett az idén 272 milliárd jut erre a célra.