Ketten maradtak a porondon az IMF vezérigazgatói tisztéért folytatott versenyben azt követően, hogy a Valutaalap 24 tagú igazgatótanácsa a 67 éves, amerikai–izraeli kettős állampolgárságú Stanley Fischer esetében nem tekintett el attól a szabálytól, hogy a posztra legfeljebb 65 éves jelöltek nevezhetők ki. Fischer 1994–2001 között az IMF második embereként fontos szerepet játszott az ázsiai és az orosz pénzügyi válság, valamint a mexikói peso összeomlása következményeinek kezelésében, jelenleg az izraeli jegybank elnöke. A szavazatok egyharmadát ellenőrző európaiak jelöltje Christine Lagarde francia pénzügyminiszter (képünkön a szexbotrány miatt lemondott Dominique Strauss-Kahnnal), aki az utóbbi időben világ körüli kampányt folytatott, hogy elnyerje a posztra szintén pályázó, meghatározó feljövőben lévő országok támogatását. A másik hivatalos aspiráns Augustín Carstens, a mexikói jegybank kormányzója. Az IMF igazgatótanácsa június 30-áig dönt, várhatóan az lesz a befutó, akit a szavazatok 17 százalékát birtokló USA választ. Az USA és Európa között több mint hat évtizede hallgatólagos megállapodás van, hogy a Világbank elnökét az előbbi, az IMF vezérigazgatóját az utóbbi adja. Az esélyes így Lagarde, aki az első nő lehet a poszton, amit az utóbbi 33 évből 26-ban francia töltött be, legutóbb Strauss-Kahn.
IMF-vezér-választás
Ketten maradtak a porondon az IMF vezérigazgatói tisztéért folytatott versenyben azt követően, hogy a Valutaalap 24...