„Az ország következő miniszterelnöke” – így emlegették már 2004-ben is az 56 éves spanyol néppárti (PP) kormányfőjelöltet, Mariano Rajoyt. A jóslat akkori beteljesedését megakadályozta azonban, hogy a 2004. márciusi madridi terrormerényletet a PP alaptalanul rögtön a baszk ETA szeparatista szervezet számlájára írta, amivel komoly társadalmi felháborodást váltott ki, és így az akkori választáson az esélytelenebbnek tartott szocialista párt jutott hatalomra. Rajoy befuthat azonban az idén novemberre, az azóta kormányzó José Luis Rodríguez Zapatero által a gazdasági válság és a megfogyatkozott politikai támogatás miatt kiírt előrehozott választáson.
A mostani szocialista ellenfelénél, Alfredo Rubalcabánál (HVG, 2011. szeptember 3.) kevésbé dinamikus politikus patinás jogászcsaládban született a galiciai Santiago de Compostelában. Nagyapja 1932-ben egyik fogalmazója volt a galiciai autonómiát megteremtő statútumnak, és apja szintén politikusi funkciót vállalt – ebben a szellemben nevelte öt gyermekét is. Rajoy évfolyamelsőként szerzett jogi diplomát, de hamar elcsábította a politika, aminek művelését választásiplakát-ragasztóként kezdte. 1981-ben, 26 évesen, regionális szinten vállalt hivatalt, majd 1986 óta folyamatosan Galicia képviselőjeként van jelen a spanyol törvényhozásban a jobboldali Népi Szövetség színeiben, mely 1989-ben vette fel a Néppárt nevet.
Kampányfőnökként része volt abban, hogy 2000-ben az újrázó PP abszolút többséget szerzett a parlamentben. Kormányzati tisztséget már az előző ciklusban vállalt, volt közgazdasági, illetve oktatási és tudományos miniszter. 2003-ig a miniszterelnök-helyettesi, a belügyminiszteri és a kormányszóvivői poszton fordult meg, akkor jelölte utódjának a második mandátumát töltő José María Aznar. Olyan ügyekben képviselte a kormány álláspontját és magyarázkodott, mint a 2002 végén Galicia partjainál balesetet szenvedett Prestige tankerről – a hatóságok lassú reagálása miatt – a tengerbe szivárgott 70 ezer tonna olaj vagy a népszerűtlen spanyol szerepvállalás az iraki háborúban.
A 2004-es elvesztett választás óta a konzervatív ellenzék vezetője volt, és az után is az maradt, hogy 2008-ban is elbukott Zapateróval szemben. A jó tárgyalófélnek és konszenzusra törekvő politikusnak tartott Rajoy a tanácsadói szerint akkor jár a legjobban, ha minél kevesebbet kockáztat nyilvános szerepléseikor, és így próbálja megszerezni a szocialistáktól elpártolt szavazókat. Ezért a november 7-ei miniszterelnök-jelölti tévévitában óvatosnak kell lennie. Ellenlábasához hasonlóan Rajoy is a munkahelyteremtésre, a kis- és középvállalkozásokat érintő adócsökkentésekre helyezi a hangsúlyt.
Szakállat nem csak a divat kedvéért növesztett, mögé rejti fiatalkori autóbalesetben szerzett arcsérüléseit. Viszonylag szerencsésen úszott meg egy másik balesetet is: 2005-ben mindössze az ujját törte, amikor egy politikusokat szállító helikopter néhány méter magasságból az autópályára zuhant Madridnál. A napi tizenkét szivart is elpöfékelő, hivatalos megnyilvánulásaiban sótlannak tűnő, de magánbeszélgetésekben állítólag szívesen viccelődő és mindenkivel kommunikálni képes politikus imádja a teniszt, versenyszerűen biciklizik, utóbbi népszerűsítését egy időben televíziós kommentátorként is segítette. Kissé későn, 41 évesen házasodott meg, felesége televíziónál dolgozik. Hosszú éveken át karib-tengeri szigeteken nyaraltak, de két gyerekük születése óta inkább szűkebb hazájában, Galiciában, ahol Rajoy a Deportivo La Coruna focicsapatnak drukkol, emellett részvényes a másodosztályú Celta Vigo és a harmadosztályú Pontevedra futballcsapatban is. De azért – Rubalcabához hasonlóan – bérlete van a Real Madrid meccseire is.
