Meg kell állítani a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését, élénkíteni kell a lakáspiacot, növelni a lakáscélú beruházási kedvet, hogy mindez ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot és terhet a lakosságnak és a költségvetésnek. Ezek a kormány 2012-től bevezetendő új otthonteremtési programjának céljai.
A lakáshitelek jogosultsági feltételei 2003 közepétől jelentősen szigorodtak – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) „emlékeztetőjében”. Arra már nem terjedt ki a múltidézés, hogy csaknem tíz éve azért kellett a Medgyessy-kormánynak szigorítania, mert az első Orbán-kormány 2001–2002-es, rendkívül kedvezményes állami lakástámogatási rendszere már-már elviselhetetlen terheket rakott a költségvetésre. Ez tette elkerülhetetlenné a lakáshitelek után járó személyijövedelemadó-kedvezmények korlátozását, majd – 2007-től – megszüntetését. A romló forinthitel-feltételek sokakat kényszerítettek a bankok által ingatlanfedezettel nyújtott devizahitelek felvételére, ezzel – az NGM szerint – végzetes helyzetbe taszítva a magyar családokat.
A lakástámogatási rendszer 2009 óta gyakorlatilag nem működik. A válság mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy mindössze 20 823 lakás épült Magyarországon 2010-ben. A tavaly kiadott 17 353 lakásépítési engedély pedig további csökkenést vetít előre. E tendencia megfordulását kívánja elérni a kormány azzal, hogy ismét lehetővé teszi szociálpolitikai kedvezmények igénylését, miközben átszabja az állami kamattámogatások feltételeit.
A szociálpolitikai kedvezményt a támogatásról majdan megalkotandó kormányrendelet kihirdetését követően lehet igényelni, a kifizetések az NGM ígérete szerint 2012-től indulhatnak. A régi rendszerhez hasonlóan azok a házaspárok kérhetik a köznyelvben szocpolként emlegetett támogatási formát új lakás építéséhez vagy megvásárlásához, amelyeknek nincs lakástulajdonuk. Az sem változott, hogy akkor is jár a szocpol, ha 35 év alatti házaspárok – meglévő gyermekeik számától függetlenül – két gyermeket előre „vállalnak”, és közülük az egyik négy, a másik pedig nyolc éven belül meg is születik. E feltételek teljesítése esetén az állam a támogatást utólag folyósítja.
A szocpolhoz a lakásigénynek is méltányolhatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a támogatás mértéke egyrészt függ az igénylő és a vele együtt költöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, a majdani rendeletben meghatározandó családtagok) számától, valamint a lakásépítés, -vásárlás telekárat nem tartalmazó átlagköltségétől, illetve árától (lásd kamattámogatási táblázatunkat). Utóbbi egy négyzetméterre jutó értékét az NGM maximalizálja azzal a céllal, hogy a luxuslakások építése esetén az állami támogatást ne lehessen igénybe venni. Azzal is a szocpol korábbi feltételei mellett előforduló visszaéléseket kívánja a kormány megakadályozni, hogy legalább az egyik szülőnek legyen bejelentett, minimum fél éve fennálló munkaviszonya, továbbá az igénylőknek adóhatósági igazolást kell bemutatniuk arról, hogy nincs köztartozásuk. A modern kor terméke, hogy a felépítendő vagy megvásárlandó épületnek legalább B energetikai kategóriájúnak kell lennie. Az NGM szerint ez lehet a záloga annak, hogy az igénylők energiatakarékos, élhető, megfelelő komfortérzetet nyújtó lakásokba költözzenek.
Ha az Európai Bizottság rábólint, az otthonteremtési kamattámogatást a jelenleg tetszhalott állapotban lévő rendszerrel szemben, a fenti feltételekkel nemcsak új lakás vásárlásához vagy építéséhez, hanem használt lakás megvételéhez és korszerűsítéséhez is igényelhetik – legkésőbb 2014. december 31-éig – házaspárok. A devizahitelesek megromlott fizetési helyzete ihlette azt a lehetőséget, hogy a legalább 90 napja tartozók a jelenleginél kisebb lakás megvásárlásához is kaphatnak kamattámogatást, ami járna a legalább 180 törlesztési napos késedelemben lévő jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan megvétele után is. Utóbbi két körnek a kamattámogatott hitelre vonatkozó igénylését legkésőbb 2012. december 31-éig kell benyújtania. Az állam azonban legfeljebb a törlesztés első öt évére vállalja a kamatterhek enyhítését, évről évre csökkenő mértékben, a mindenkori – jelenleg évi 7,02 százalékos – ötéves állampapír-referenciahozamhoz viszonyítva (lásd táblázatunkat a 88. oldalon).
A támogatás a legfeljebb 30 millió forintos vételárú, illetve építési költségű új lakásokra felvett, maximum 10 millió forintos hitelek kamata után jár, feltéve, hogy azok használatbavételi, illetve építési engedélye 2010. január 1-jénél nem régebbi. Használt lakás vásárlására és korszerűsítésére maximum 6 millió forint lehet a kamattámogatott hitel. A költségek 70 százalékát számlával kell igazolni. A kamattámogatás csak olyan, a rendelet hatálybalépését követően kötött adásvételi szerződéssel rendelkező, legalább komfortos használt lakás megvásárlása után igényelhető, melynek tulajdonosa e lakás helyett másikat vásárol, és erről nyilatkozik. A korszerűsítést maximum 15 millióból kell kihozni úgy, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatoknak még nem szabad megkezdődniük.
A késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 10 millió, egyéb településeken 7 millió forint hitelt lehet igényelni, feltéve, hogy az ingatlan vételára vagy bekerülési költsége az eredeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában nem haladta meg a 15 millió, illetve a 10 millió forintot. A lakás – amelyben az utóbbi fél évben az adós a családtagjaival élt – eladási ára a hitelintézet által megállapított forgalmi érték legalább 80 százaléka lehet. A legalább 90 napja nem törlesztők pedig akkor kaphatnak kamattámogatott lakáscélú kölcsönt, ha a hitelkockázati fedezet forgalmi értéke az eredeti hitelénél alacsonyabb, a megvásárolni kívánt otthon hasznos alapterülete kisebb, az energiatanúsítvánnyal igazolt energetikai minősítési osztálya pedig azonos a fedezetként szolgáló ingatlanéval, vagy kedvezőbb nála.
