IMF: ismeretlen ismerős

A negyedik cikkely

Minden tagállam kormányával és jegybankjával évente konzultálnak az IMF szakértői az alapokmány negyedik cikkelye szerint, függetlenül attól, hogy az országnak van-e érvényes hitelmegállapodása. A 2008 nyarán készült szakértői jelentés egyebek mellett megállapította, hogy 2006 óta a magyar költségvetés és fizetési mérleg sokat javult, a pénzügyi rendszer azonban sebezhető, a bankok kockázatkezelését meg kell erősíteni, és a pénzintézeteket a háztartások devizaadósságaira is kiterjesztendő stressztesztnek kell alávetni. Az igazgatótanács a dokumentumról szeptember 17-én tárgyalt, az erről kiadott jelentés kiemelte, hogy a bruttó adósság, a magánszektort is beleértve, a GDP 100 százalékára rúg, ami aggasztó, mivel „a világ pénzügyi piacai még nem nyugodtak meg”.

A magyar kapcsolat

Sajátos „rokoni” kapcsolat állt fenn az IMF és a Magyar Nemzeti Bank között, ami 2008 őszén megkönnyítette a gyors hitelmegállapodást is. A nemzetközi szervezet első vezérigazgató-helyettesi posztját 2006-tól 2011 őszéig betöltő amerikai John Lipsky felesége Kárász Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Bankot 1945-ben néhány hónapig elnöklő Kárász Artúr lánya. A jogi diplomát szerzett későbbi elnök 1931-től volt az MNB tisztviselője, származása miatt 1944-ben elbocsátották, a világháború alatt a Nemzetközi Vöröskeresztnél az üldözött zsidók érdekében lépett fel. 1948-ban emigrált, és csaknem két évtizeden át az IMF testvérintézeténél, a Világbanknál dolgozott, 1968-tól annak európai irodáját vezette. Párizsban hunyt el 1992-ben, 84 éves korában.

Mi mennyi?

A 20 milliárd eurós IMF–EU–Világbank-kölcsönből Magyarország 14,1 milliárdot vett igénybe (az uniós rész 5,5 milliárd volt, a csomagban 1 milliárd euróval szereplő Világbankkal nem jött létre megállapodás). A kölcsönt a kormány adósságtörlesztésre és a magyar tulajdonú kereskedelmi bankok – az OTP, az FHB és az MFB – megerősítésére használta fel. Az utóbbiak által visszafizetett összeg és az eleve félretett 1,4 milliárd euró a jegybank devizatartalékait növelte. A nyári hónapokban 3,2 milliárd eurót meghaladó tartalékokból 1,88 milliárdot az Orbán-kormány a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására használt fel, kiváltva az IMF rosszallását.

Kiprovokált hitelszűke

A magyar kormány az IMF-megállapodás megszakításával felmondta az Európai Banki Koordinációs Kezdeményezést is. Ebben a 2009 tavaszán Bécsben formálódott csoportosulásban a nemzetközi szervezeteken kívül a közép- és kelet-európai régióban nagy aktivitást mutató 15 bank vesz részt, utóbbiak az IMF-hitelre szoruló öt ország esetében ígéretet tettek leányaik további folyamatos finanszírozására. A bécsi kezdeményezés létrejöttekor a magyar piacról hat nagybank nyilatkozott úgy, hogy elkötelezett a tevékenység folytatására, beleértve a leányok megfelelő kölcsönökhöz juttatását, további beruházásokat és szükség esetén tőkeemelést is vállalva, „a nemzetközi pénzügyi támogató csomag teljes időtartama alatt”.

Nincs még vége

Bár Orbán Viktor kormányfő tavaly nyáron elköszönt az IMF-től, a szervezet szakértői a hitelek törlesztéséig, 2014-ig az adósoknak járó kiemelt figyelemmel követik a magyar gazdaság állapotát és a pénzügyi stabilitást. Kormányzati kérésre, nemzetközi tapasztalatait a hozzá forduló tagország kormányával megosztva az IMF úgynevezett technikai segítséget is nyújt, mint legutóbb októberben, a magyarországi önkormányzati rendszer átalakításához.